Csak egy kis házról álmodnak

Miskolc - Milyen a tél a szabad ég alatt? László, Jolán és Brigitta tudott mesélni róla.A Nádasréten haladunk előre. Kanyargós és csúszós az út a lombjukat vesztett fák és bokrok között. Varga Gergely, a Napfényt Az Életnek Alapítvány utcai szociális munkása vezet bennünket, élelmet és tisztasági csomagot hoz a réten lakó hajléktalanoknak. Deszkákból, lemezekből összebarkácsolt kis kunyhóhoz és egy sátorhoz érkezünk. Ez a lakhelye Lászlónak, élttársának, Jolánnak és barátjuknak, Brigittának. Szívélyesen fogadnak.

– Jöjjenek, nézzék meg! – invitál bennünket László, és félre húzza a bódé ajtaját védő szövettdarabot.

Odabenn nincs sok látnivaló, a kunyhóban mindössze egy ágy fér el, rajta ágynemű.

– Van fűtésünk is – büszkélkedik.

Kiderül, nem kályha fűti a szobát, csupán négy olajmécses, ami fölé László egy vaslemezt helyezett.

– Ez jó meleget ad – állítja.

Brigitta a „konyhát” mutatja. Ez a szabad ég alatt található: néhány téglával körülrakott tűzhely és két lábas. Igaz, azokba belefagyott a víz. Főzni inkább délután szoktak, már ha van mit. Mert tegnap is loptak tőlük. Csak a krumplit vitték el, semmi mást.

Brigitta megmutatja a sátrat is, ő ott alszik éjszakánként. Bizonygatja, még soha nem fázott. Jó meleg paplanok melegítik és hálózsák is van bent.

A „fürdőszoba” teljes felszerelése pedig egy lavór, abba vizet melegítenek, és bent a kunyhóban tudnak tisztálkodni.

Részletek az eszak.hu-n és az Észak-Magyarországban.