"Nem akarok diplomával takarítani"

Borsod-Abaúj-Zemplén - Sok diák szeretne külföldi egyetemen tanulni, de úgy tűnik, nem a megyénkbeliek.Jelentősen megugrott a magyar felvételizők száma angliai egyetemeken. Ezt mutatják az Egyesült Királyság Magyar Diákszövetségének friss adatai írja az MSZP egyik elnökségi tagja. Ugyanakkor a Magyar Ifjúság 2020 című kiadvány fővárosi bemutatóján (melyet a napokban rendeztek) szakemberek azt hangsúlyozták, hogy a külföldön tanuló magyar fiatalok jóval nagyobb arányban térnek haza, mint más európai országok fiataljai.

Bécsbe készülnek

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a megyénkbeli fiatalok is külföldön képzelik-e az egyetemi éveiket. Több gimnáziumban is érdeklődtünk, de kiderült, tömeges érdeklődés nincs a nyugat-európai felsőoktatási intézmények iránt.

A Herman Ottó Gimnáziumban Madarász Péter igazgatótól azt tudtuk meg, hogy egy évfolyamról 3-4 tanuló gondolkozik azon, hogy külföldön tanuljon tovább. Van, aki Bécsbe készül, mások Finnországba vagy Dániába. Volt két tanítványuk, akik Cambridge-be jelentkeztek. Az egyik diák végül nem ment el a felvételire, a másik felvétele most van folyamatban. A legnépszerűbb a Bécsi Egyetem a hermanos diákok körében, mert itt ingyenes a jogi képzés, hazánkban viszont a legtöbb tanulónak fizetnie kell érte a magas ponthatár miatt. Az igazgató hozzátette: igaz, hogy tandíj nincs Ausztriában és Finnországban sem, viszont a megélhetési költségek magasak.

Hívták Cambridge-be

A tiszaújvárosi Eötvös József Gimnáziumból sem akarnak túl sokan külföldön tanulni. Pogonyi-Simon Edit igazgató lapunknak elmondta: egy évfolyamról egy-két diák gondolkozik csak ezen. Közkedvelt a Bécsi Egyetem, mert itt tandíjmentes az oktatás. Az iskola egyik tehetséges diákjának, Bolgár Péternek pedig felajánlotta a Cambridge-i Egyetem, hogy tanuljon náluk, mivel Péter kémia-olimpikon volt. Az igazgató hozzátette: akik külföldön szeretnének tanulni, azt is figyelembe veszik, hogy a Nyugat-Európában szerzett diploma az unióban sokat ér.

Jog és gazdaság

A Földes Ferenc Gimnáziumban is azt tudtuk meg Veres Pál igazgatótól, hogy nincs túlságosan nagy érdeklődés a külföldi egyetemek iránt. Egy-egy évben 3-4 diák gondolja úgy, hogy megpróbálja. Népszerű Anglia, Dánia, Ausztria és Olaszország. Ezekben az országokban főleg gazdaságtudományi vagy jogi képzéseket választanak a tanulók, mert ezekre a szakokra hazánkban nagyon nehéz bejutni. Az is előfordul, hogy valaki itthon szerzi meg a diplomát, de a doktoriját már külföldön. Bár pontos statisztika nincs rá, de az igazgató szerint azok, akik külföldön tanulnak, valószínű, hogy külföldön is vállalnak munkát.

Szalontai Barbara azon diákok egyike, aki nem a hazai egyetemek közül választ majd. Neki ugyan még van két éve a Földesben, de mint fogalmazott, már nagyon régen elhatározta, hogy valamelyik angol nyelvű egyetemre jelentkezik. Először jogot szeretne tanulni Kanadában, majd valamit „ráépíteni" erre a diplomára. Tervei között van a pszichológia és a kriminológiai is. Nyáron már járt Kanadában a vancouveri egyetemen, és ott sokat megtudott a tanulási lehetőségekről. Az első 2-3 év lesz nehéz, mert addig nem kap letelepedési engedélyt, de ha az már megvan, akkor igénybe veheti a diákhitelt. Most úgy számol, hogy egy év kanadai tanulás 3 millió forintba kerül majd, viszont elhatározta, hogy dolgozni fog, hogy enyhítse családja anyagi terheit. Barbara szerint minden áldozat megéri, mert a külföldi diploma sokat ér.

– Nem akarok diplomával takarítani! – jegyzi meg végül.

ÉM-HE