Szakértői telefon az szja-bevallásról: Nem mindegy, mikor adtuk el a házunkat

Miskolc - Az adóbevallás előtt tájékozódjunk! Mi után kell és mi után nem kell adóznunk.Kinek kell adóbevallást benyújtania? Melyek azok a bevételek, melyek nem adókötelesek? Ezekre és még számos kérdésre kaphattak választ azon olvasóink, akik az elmúlt héten felhívták szerkesztőségünkben szakértőnket, Bajzáth Tibort, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának osztályvezetőjét. Telefonunk szinte egyfolytában csörgött, ami nem is csoda, hiszen május 21-én lejár a személyi jövedelemadó bevallásának a határideje.

A szakember jelezte: bevallást kell benyújtani többek között annak a magánszemélynek, aki 2012-ben vált nyugdíjassá és a nyugdíjazása előtt munkáltatótól, kifizetőtől adóköteles jövedelmet szerzett. Bevallás benyújtására kötelezett az a magánszemély is, aki osztalék címén jutott bevételhez 2012-ben, függetlenül attól, hogy a jövedelem utáni adót a kifizető megállapította.

Mikor nem kell?

Nem kell azonban adóbevallást benyújtani akkor, ha a magánszemély csak olyan bevétel(eke)t szerzett, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, például, mert az adómentes. Ilyennek minősül a nyugdíj, az árvaellátás, a rokkantsági járadék, a gyermekgondozási segély, az anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás. Nem kell bevallani az ingó átruházásából származó bevételt, ha annak éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az ilyen értékesítésből származó jövedelmet, ha az nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Ha eladtam

Szintén nem kell az adóbevallásban feltüntetni az ingatlan eladásából származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik, például mert az ingatlant alacsonyabb áron értékesítette a magánszemély, mint amennyiért megszerezte. A lakóház, lakás értékesítéséből származó jövedelmet nem kell bevallani, ha annak megszerzése 2007-ben, vagy azt megelőzően történt.

Más ingatlanok esetében a megszerzés évét követő tizenötödik évtől (1997-ben vagy 1997 előtt történt szerzésnél) nincs adófizetési és bevallási kötelezettség.

Bajzáth Tibor hozzátette: amennyiben a bevallási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban valakinek kérdése merülne fel, vagy nem tudja eldönteni, hogy szükséges-e bevallást készíteni, akkor a 40/42-42-42-es telefonszámon a NAV ügyintézői készséggel állnak rendelkezésére.

ÉM-HE

Kérdések és válaszok az adóbevallásról

1. Mikor kerül kiutalásra a személyi jövedelemadó bevallásban visszaigényelt adó összege?

Az adóhatóság a személyi jövedelemadó bevallásban feltüntetett visszatérítendő adót a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül utalja ki.

A visszatérítés feltétele, hogy az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, valamint az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt tartozás ne álljon fenn, a bevallás hibátlan legyen és azon jelölésre került, hogy a teljes összeg visszautalását kéri, valamint megjelölte a visszautalásnál a belföldi pénzintézet számlaszámát, postai utalásnál az utalási címet.

2. Megoszthatja-e élettársával a családi kedvezményt a családi pótlékra saját jogán jogosult személy?

A családi kedvezményt alapvetően a családi pótlékra saját jogán jogosult személy érvényesítheti, ha azonban ő pl. adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik, akkor átengedheti a kedvezményre való jogosultságát a vele közös háztartásban élő hozzátartozók közül egy személynek. Ön élettársként hozzátartozónak minősül, tehát Ön is lehet a kedvezmény érvényesítésére jogosult.

A kedvezményt igénybe veheti akár év közben az adóelőlegnél, ha a munkáltatónak erről nyilatkozik, akár az adóbevallásában. Az év közben nem érvényesített kedvezmény összegét az adóbevallásban is érvényesítheti.

3. Hogyan kell a bevallást kitöltenie az őstermelőnek, ha bevétele a 4 millió forintot nem éri el, tételes költségelszámolást alkalmaz és rendelkezik a bevétel 20 százalékát kitevő költségszámlával? Az őstermelői tevékenységből szerzett jövedelem után keletkezik-e egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség?

A mezőgazdasági kistermelő, ha az e tevékenységéből származó éves bevétele 600 000 Ft-nál több, de a 4 millió Ft-ot nem haladja meg, a jövedelem megállapítására tételes költség-elszámolási módot választott, továbbá rendelkezik a bevétel 20 %-át kitevő tevékenységével összefüggésben felmerült és költségként is elismert kiadást igazoló számlával, akkor élhet nemleges nyilatkozattételi jogával (nyilatkozik arról, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme). E választását a bevallás 12-01. lap 323. sorában tudja jelölni. Ekkor a tevékenységgel összefüggő költségeket nem kell részletezni a bevallásban.

A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.

Amennyiben a magánszemély őstermelőként biztosított, akkor az őstermelőként személyében terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteni kell az őstermelő által fizetendő járulékok alapjával.

4. Adóköteles-e a korhatár előtti ellátás, illetve hol kell a bevallásban feltüntetni, ha a magánszemély az ellátáson kívül munkaviszonyból származó jövedelmet is szerzett?

A korhatár előtti ellátás a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak minősül, így adómentes bevétel, a bevallásban nem kell szerepeltetni, még abban az esetben sem, ha a magánszemélynek volt mellette más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme. Önnek tehát csak a munkaviszonyból származó bérjövedelmet kell bevallania, a korhatár előtti ellátást nem.

5. Hogyan lehet az adóhatóság által elkészített bevallási ajánlaton a tévesen feltüntetett születési nevet javítani?

A tévesen feltüntetett születési nevet - lánya kérelmére - az adóhatóság a bevallási ajánlaton javítja. Erre vonatkozó kötetlen formában megírt írásbeli kérelmét leadhatja a NAV miskolci központi ügyfélszolgálatán ügyfélszolgálati időben, illetve eljuttathatja postai úton az alábbi címre: NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága, 3550 Miskolc, Pf.:286. A javítást követően a bevallás újból kiküldésre kerül.

6. 2012-ben egész évben Németországban dolgoztam, kizárólag a német munkáltatótól származó, ott adóköteles bérjövedelmet szereztem. Kell-e ezt a jövedelmet a bevallásban szerepeltetni?

Válasz: Németország és Magyarország között van hatályos kettős adóztatást kizáró egyezmény, amely a külföldön adóköteles jövedelmet Magyarországon mentesíti az adó alól. Abban az esetben, ha a magánszemély a 2012-es évre vonatkozóan belföldi illetőségűnek minősül, és kizárólag az említett jövedelemben részesült, akkor a külföldön adóköteles jövedelmet még tájékoztató adatként sem kell bevallania.

7. Az előző évben nyugdíjban részesültem, és mellette termőföld bérbeadásból is származott bevételem. Hol kell ezeket a bevételeket szerepeltetnem a bevallásban?

Válasz: Tekintettel arra, hogy a nyugdíj adómentes jövedelem, ezért még akkor sem kell a magánszemélynek a bevallásában szerepeltetnie, ha van más bevallás alá eső jövedelme. A termőföld bérbeadásából származó jövedelmet sem kell a személyi jövedelemadó bevallásban feltüntetni, mert annak adóztatására az önkormányzat jogosult. Amennyiben a magánszemély csak az előbbi két formában szerzett bevételt, akkor személyi jövedelemadó bevallást nem kell benyújtania.

8. 2012-ben eladtam a szüleimtől örökölt termőföldet. Hogyan kell adóznom utána?

Válasz: Az átruházásból származó jövedelmet a bevétel (pl. eladási ár) és a költségek különbözeteként kell meghatározni. Költségnek minősül a megszerzésre fordított összeg, amely öröklés esetén az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, illeték fizetés hiányában a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték.

Levonható a bevételből még az értéknövelő beruházás, illetve az ingatlan megszerzésével és átruházásával kapcsolatos igazolt költségek pl. a megfizetett illeték összege, és az ügyvédi költség is.

Az így megállapított jövedelem a megszerzését évét követő hatodik évtől évente 10 százalékkal csökkenthető, így tizenöt évvel ezelőtti vagy azt megelőzően történt szerzés esetén adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

A bevétel adómentesnek minősülhet, ha az értékesítés őstermelő részére - meghatározott feltételek szerint –, illetve a birtok-összevonási céllal történik

9. 2012-ben nyugdíjban részesültem, és én kaptam az unokám után a gyermekgondozási segélyt. Kell-e bevallást tennem?

Válasz: A gyes és a nyugdíj is adómentes bevétel, melyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, így nem kell bevallani sem. Amennyiben a magánszemély 2012-ben kizárólag adómentes bevételt szerzett, akkor bevallás benyújtására nem kötelezett.

10. 2006. október 18-án vásároltam egy lakást 5 millió forintért, amit 2012. augusztus 10-én eladtam 5 millió 400 ezer forintért. Hogyan alakul az adófizetési kötelezettségem a lakásértékesítés után?

Válasz: Ha a lakóingatlan megszerzését követő ötödik évben, vagy azt követően történik az értékesítés, akkor nem keletkezik jövedelem az ingatlanértékesítés után, tehát bevallási kötelezettség sem terheli a magánszemélyt.

Így a 2006. évben megszerzett lakás céljáró szolgáló ingatlan 2012. évi értékesítése esetén nem keletkezik adóköteles jövedelem.

11. Két gyermekem van, a kisebbik középiskolás, utána egész évben kaptam a családi pótlékot, a nagyobbik pedig egyetemista, aki után már nem kapok pótlékot, csak rá tekintettel emelt összegben folyósítják a kisebb gyermek után járó családi pótlékot. Mekkora összegű családi kedvezményt érvényesíthetek a 2012. évre?

Válasz: A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából a két gyermeke közül a középiskolás kedvezményezett eltartottnak, az egyetemista pedig eltartottnak minősül. A családi kedvezmény csak a kedvezményezett eltartottnak minősülő személyek után érvényesíthető, ennek megfelelően a családi kedvezmény mértéke havonta 1 x 62 ezer 500 forint, egész évre 750 000 forint.

Kérdéseinkre válaszolt: Bajzáth Tibor osztályvezető