Helyesírás: Ettől nem lesz észszerűbb az ésszerű

A Coca-Cola receptjének titkosságával vetekszik az az információ, hogy hivatalosan mi változik az magyar helyesírás szabályai közül. Azért összeszedtünk néhány biztosnak látszó módosítást. Maradnak az ellentmondásos és homályos szabályok, a megmagyarázhatatlan kivételek.A minap ezt a levelet kaptam:

„Erről nem nyilatkozom, mert a bizottság tagja vagyok, és még javában folyik a munka, semmi sem dőlt el véglegesen. Felelősséggel erről senki sem tud írni semmit.”

Pedig mi csak az olvasókat szeretnénk informálni.

Az új helyesírási szabályzat elfogadását nem előzte meg széles körű szakmai egyeztetés. Igaz, a szabályzat nem fog sokban változni – ami egyesek szerint azért baj, mert valóban szükség lenne egy reformra. Erre azonban a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága nem vállalkozott, helyette a jelenlegi szabályzatot finomították: így például a birtokos személyrag (jel) helyett most majd birtokos személyjel (rag) fog szerepelni, alanyi helyett általános (alanyi), tárgyas helyett határozott (tárgyas) ragozásról lesz szó. Ez persze sem a megértést, sem az egyszerűsítést nem szolgálja

A Nyelv és Tudomány információja szerint a szabályok változása csak kevés esetben fogja érinteni a helyesírást – azaz túl sok új dolgot nem kell majd megtanulnunk. Korábban sem mindig a radikális változások jellemezték az új szabályzatokat, csupán a legutóbbi kettő, az 1954-es és az 1984-es hozott lényeges változásokat.

Eddig, ha órát és percet szerettük volna jelölni, kizárólag a 7.45 típusú megoldás minősült helyesnek. Ezentúl a 7:45 is elfogadható lesz. Az „ésszerűt” felváltja az „észszerű” írásmód.

Az új szabályzat bizonyos esetekben többféle írásmódot is lehetővé tesz. A többszörösen összetett szavakat akkor is írhatjuk kötőjel nélkül, ha azok hat szótagnál hosszabbak.

Korábban, ha azonos utótagú összetételek előtagjai kerültek mellérendelő kapcsolatba, az utótagot külön kellett írni: fényjáték, árnyjáték, de fény-árny játék. Ezentúl azonban bizonyos szaknyelvi kifejezések esetében elfogadható lesz a nagykötőjeles írás is: fény–árny játék.

A korábbi szabályozás szerint a kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot (Wittmann-nál), de a magyar keresztneveknél a három betű közül az egyik kiesett (Mariannál). Az új szabályozás szerint most már a magyar keresztnevek esetében is a kötőjeles megoldás alkalmazandó: Mariann-nal.

Korábban a betűszókhoz kapcsolódó utótagot külön kellett írni, ha az utolsó betű ugyanazt a szót rövidítette, mint az utótag – ezentúl viszont a kötőjeles írás lesz a helyes, a korábbi CIB bank helyett a CIB-bank írásmódot kell majd alkalmaznunk. Az elválasztás szabályai úgy változnak, hogy nem változnak: a szabályzatba bekerül, hogy nem esztétikus az összetételi szóhatártól egy betűnyire elválasztani (súlya-dó) – tiltani azonban ezt nem tiltja továbbra sem semmi.

Korábban az intézménytípusra utaló elnevezések (pl. minisztérium, vállalat stb.) kisbetűvel volt írandó akkor is, ha egy bizonyos intézményre utalt. Ezentúl azonban belső használatra elfogadható a nagybetűs írásmód is.

A korábbi szabályozás szerint „az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk” – ezentúl azonban megengedett lesz a nagybetűs írásmód is, tehát a munkaügyi osztály nemsokára Munkaügyi Osztályként is helyesnek minősül. Korábban a mozik és a vendég- látó-ipari egységek megnevezései nem lehettek a tulajdonnevek részei, azaz nem lehetett nagybetűvel írni őket: Puskin mozit írhattunk, Puskin Mozit nem. Ennek azonban vége, sőt, ha a Puskin Moziban megnéztünk egy filmet, mehettünk a Sas Sörözőbe. Ezentúl a rendezvények neveit is írhatjuk csupa nagybetűvel.

A helyesírás eddig csak a dühvel alakot fogadta el, ezután viszont elfogadható lesz a dühhel alak is. A jövőben a bólingat, tekinget mellett nem minősül hibásnak a bólintgat, tekintget sem.

Változik egyes, keltezést ki- fejező számnevek toldalékolása is: az elsején korábban számmal csupán 1-jén alakban volt írható, ezentúl elfogadható lesz az 1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is írható lesz.

Sok lapban az egyszerűség kedvéért Łódźból Lódz (sőt Lodz) lett. Ám ezentúl a mellékjeleket nem lehet elhagyni.

Bizonyos esetekben a helyesírási szabályzat csak egyféle rövidítést tett lehetővé, most azonban a római katolikus nem csak r. k.-ként, hanem róm. kat.-ként is, az oldal nem csak o.-ként, de old.-ként is, a lásd pedig nem csupán l.-ként, de ld.-ként is rövidíthető lesz. Az eddig kizárólagos b. ú. é. k. többé nem lesz elfogadható, a korábban üldözött BÚÉK viszont az egyedüli helyes formává válik.

Kutatásokra költhető pénz és akarat híján úgy tűnik, maradnak az embereknek gondot okozó, bonyolult, ellentmondásos és homályos szabályok, a megmagyarázhatatlan kivételek. Érthető, hogy óvatosan kell a helyesíráshoz nyúlni, de a kritika, a bosszankodás akkor is megúszhatatlan, ha minden egyszerűbb és könnyen tanulhatóbb lenne. Várnunk kell újabb húsz, harminc évet.

A diákok tíz leggyakoribb hibája

ÖSSZETETT SZAVAK, dátumok és földrajzi nevek a legproblémásabb helyesírási témakörök az eduline által megkérdezett magyartanárok szerint. Arra kérték a középiskolai tanárokat, gyűjtsék össze a tíz leggyakoribb helyesírási hibát – ők a következő hasábban szereplőket említették.  

HELYES | HELYTELEN

Árpád híd | Árpád-híd

április 1-jén | április 1-én

időjárás-jelentés | időjárásjelentés

higgy | higyj

nyitva tartás | nyitvatartás

kulturális | kultúrális

  muszáj | muszály

New York-i | new yorki

összevissza | össze-vissza

húsvét | Húsvét

Írásbeliségünk hajnala

LEGBECSESEBB NYELVI és kulturális kincseink egyikét őrzi a Tiszántúli Református Egyházkerület levéltára.  

A TIZENÖTÖDIK század végén keletkezett kézirat egy papi prédikáció öt és fél oldalon történt lejegyzése.

A SZÖVEG írásbeliségünk hajnalán jobban hasonlít az Ómagyar Mária-siralomhoz, mint a Károli-bibliáéhoz.

SOK JELENSÉG mutatja, hogy a magyar nyelvi írásbeliség hajnalán vagyunk. Ilyen például az y használata. Ezzel (de nem csak ezzel) jelöli a hajdanvolt prédikátor az ü és az i betűt, de a j-t is, a két utóbbit váltakozva használva.

EZ NAGYON jól megfigyelhető a következő idézetben (zárójelben a mai változat): ezvilagy dolgok kezdnek elmeiben forgani, es meg foytyak az w zyveben az istenek igeyet (evilági dolgok kezdenek elméjében forogni, és megfojtják az ő szívében az istennek igéjét).

MÁS IDÉZETEKBEN megjelenik az y-t tartalmazó kettős betű is, de váltakozva az i-vel. Látható az is, hogy a szerző nem használja az általunk ismert ékezetet, azonban az y-ra mindig két pontot ír. Ez valami külső, esetleg francia hatást jelez.

VAN OLYAN változtatás is, amely az akkoriban idegennek (szláv) számító szó helyett írt a szerző magyarost: vecsernyeiglen helyett estveiglent. Gondolván, azt jobban megérti a gyülekezet, amelynek prédikált.

AZON NYILVÁN nem lehet fenn- akadni, hogy a „halló fülét” éppen fordítva használt l-ekkel írja le: „halo fülle”. A le- jegyző füle megcsalta gazdáját, hogy az olykor úgy érezte: a hallás egy l-lel, a füle két l-lel írandó le. (Egyébként ennek az érzékszervünknek a következő nevei szerepelnek a kéziratban: file, fille, folle, fulle, füle.)

ÉRDEKES FELFEDEZNI, hogy az egykori atya is élt a hasznos rövidítésekkel. Az például már teljesen csereszabatos a mai rövidítésekkel, hogy a próféta és Krisztus helyett pfeta és Xpus került a kéziratba, akár egy mai SMS-ben.

- Ács György -