KATA és KIVA a KKV versenyképességéért

Hogyan segíti a KATA és a KIVA bővítése a hazai kis és középvállalkozások versenyképességét?– címmel interpellálta hétfőn az Országgyűlésben dr. Mengyi Roland képviselő Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, amelyre Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszolt.–Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az erős, független, munkát adó kis- és középvállalkozások jelentik a gazdasági növekedés kulcsát. A pénzügyi és gazdasági válságból nem lehet kilábalni a kis és középvállalkozások megerősítése nélkül, hiszen jelenleg is ők állítják elő a magyar GDP több mint 40%-át, miközben a hazai foglalkoztatottak közel 2/3-a – több mint 2 millió fő – a KKV szektorban tevékenykedik – fogott az interpellációba dr. Mengyi Roland.

– Ezért is tartom fontosnak, hogy a polgári kormány megalakulása óta a kis- és középvállalkozások támogatásán dolgozik. A társasági adó 19%-ról 10%-ra történő mérséklése, a célzott járulékcsökkentések, és a vállalkozásfejlesztésre fordított uniós források mind azt segíti elő, hogy a hazai kis és középvállalkozások újra versenyképesek legyenek.

– Szeretném kiemelni a kormány intézkedései közül az idei év elejétől elérhető két új adónemet, amelyek új lendületet adhatnak a hazai KKV szektornak. Míg a kisadózók tételes adója elsősorban a lakosság részére szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára kínál komoly könnyebbséget, addig a kisvállalati adó kiváló lehetőséget biztosít a fejlődni kívánó vállalkozásoknak, ösztönözve a beruházásokat és a foglalkoztatás bővítését.

– Ugyanakkor fontos, hogy mind a kisvállalati adó, mind pedig a kisadózók tételes adója minél több vállalkozás számára legyen elérhető. Ezért is tartom üdvözölendőnek a kormány javaslatát, amely kiterjesztené a kisadózók tételes adójának adóalanyiságát a biztosítási ügynöki tevékenységet végző vállalkozásokra is, illetve lehetővé teszi, hogy a kisvállalati adó év közben is választható legyen.

– Míg a szocialista kormányok az emberekre és a hazai vállalkozásokra hárították a válság és a saját felelőtlen politikájuk terheit, addig a polgári kormány intézkedéseinek köszönhetően az elmúlt években csökkentek a hazai vállalkozásokra rótt terhek, így azok jobban megállhatják helyüket a nemzetközi piaci versenyben.

– Az ország sikere szempontjából elengedhetetlen a hazai kis és középvállalkozások megerősödése ezért is tartom fontosnak, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a KKV-k támogatására és versenyképességük növelésére. Ezért kérdezem: hogyan segíti a KATA és a KIVA bővítése a hazai kis és középvállalkozások versenyképességét?

– Már a kormányváltás után egyértelművé tettük, hogy véget kell vetni annak a korábbi, szocialista politikának, amely ellehetetleníti a kis- és középvállalkozásokat. Vissza kell adni a teljesítmény, a munka, a vállalkozás becsületét és szabadságát – fogott a választba Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasgi Minisztérium államtitkára. – Éppen ezért célként tűztük ki, hogy csökkentjük a KKV-k adóterheit, adminisztrációs terheit. Vele párhuzamosan növeljük a KKV-k döntési szabadságát és azt a lehetőséget, hogy minél több munkahelyet tudjanak teremteni. Az ön által említett két adó, KATA és a KIVA is éppen ebbe a filozófiába illik.

– Egyrészt egyszerűsödik az adminisztráció, a kisadózó vállalkozások tételes adója esetén a korábbi nyolc helyett csupán három adót kell fizetniük, a tételes adót, az ÁFA-t és a helyi iparűzési adót, ami jelentős adminisztrációs egyszerűsítés is… de jelenti azt is, hogy az adó terhei is csökkennek azoknak a vállalkozásoknak ezt a formát választják, mivel a tételes adózónál csupán havi 50000 forint adót kell majd fizetnie. A kisvállalkozói adó alacsony, 16 százalékos kulcs után adózik. A munkáltató adóterhei mindaddig nem nőnek új alkalmazott felvétele esetén amíg annak hatása a termelés növekedésében meg nem mutatkozik. Sőt! A vállalkozásba visszaforgatott nyereség sem képez adóalapot. Így a szabályozás további beruházásokra ösztönözheti a vállalkozásokat.

– Feruár végi adatok szerint 57 ezren jelentkeztek be KATA alá, a KIVA-t pedig mintegy 7500 vállalkozás választotta. Úgy gondolom, hogy egy újonnan indult adónem esetében ez nagyon fontos szám. Az adózók, a vállalkozás szabadsága erősödött azzal, hogy új formák jelentek meg. A kormány, annak érdekében, hogy még többen tudják választani ezt a formát, újabb módosításokat kezdeményez: a benyújtott javaslatok egy része a választásra jogosultak körét bővíti, illetve a választás időt szélesíti ki. Más része pedig a figyelembe vehető kedvezmények alkalmazási lehetőségeit növeli. Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén a jövőben például biztosítási ügynökök is választhatják a KATA, s talán ennél is lényegesebb módosítás, hogy a Kisvállalkozói Adót évközben is választhatják a vállalkozások. Nagyon fontos még megemlíteni azt is, hogy a munkavállalást is erősítik ezek a formák. A kormány ugyanis az új, Kisvállalkozói Adó esetében bővíti a kedvezményezett foglalkoztatottaknak minősülő személyek körét. Személyenként akár 50000 forint adóalap-kedvezmény is jár a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után, a 25 év alatti, továbbá az 55 év feletti munkavállaló foglalkoztatása esetén. Már eddig is a kedvezményezettek közé tartoztak a fiatal pályakezdők, a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiacra visszatérő kismamák. Ezek a kedvező szabályok arra ösztönözhetik a Kisválalati Adót választó vállalkozásokat, hogy a munkaerőpiaci szempontból nehéz helyzetű személyeket is nagyobb számban alkalmazzanak.

– Úgy gondolom, hogy ezek a szabályozások növelik a vállalkozások szabadságát, csökkentik adóterheit, szélesítik a foglalkoztatási lehetőségeket – zárta válaszát Cséfalvay Zoltán államtitkár, amelyet dr. Mengyi Roland elfogadott, mivel a polgári kormány csökkenti a KKV-k adminisztrációs és adóterheit.