Porban és pörben. Harc a bányával

Mezőnyárád - Szüntesse meg a porkibocsátást a bánya, vagy vegyen neki másutt házat - ezért küzd.Mindegy, hogy a teraszon, az ablakpárkányon vagy a kocsija tetején húzza végig az ujját a mezőnyárádi Asztalos Sándor, arra fekete por tapad. Ottjártunkkor vastagon borította a fedett teraszt is, de a hótakaró sem csillogott olyan fehéren, mint másutt. Látogatásunk oka éppen ez volt: a fekete por, ami a férfi házától légvonalban úgy ötszáz méterre lévő vasúti átrakóból jön.

Ezt persze a bányatársaság vitatja, mert a szén rakodásakor nedvesítő rendszert használ a kiporzást akadályozandó, a korábbi, kiporzást okozó széntörőt pedig betelepítették a bányába. Ma objektív álláspontot nehéz kialakítani, mert a környéken mindenki szénnel fűt, és a korom lerakódik, ezért a környezetvédelmi hatóság egész éves ciklusokat vizsgál, hogy szétválassza a fűtés és a bányaterhelés hatását.

Asztalos Sándorral a lakását is végigjárjuk, a fekete por az ajtók, ablakok résein ide is beeszi magát, megül a sarkokban, hogy a legkisebb légmozgásra szárnyra kapjon. „Szellőztetni sem télen, sem nyáron nem lehet, elképzelhetik, akkor mennyi por száll be!”, mondta.

Minden lehetséges fórumon

A férfi harcban áll a Mátrai Erőmű Zrt-vel, melynek bükkábrányi lignitbányájából, illetve a vasúti rakodóállomásáról származik a szénpor. Asztalos Sándor múlt év februárjáig maga is a bányánál dolgozott.

„Ismerjük az urat, korábban nálunk dolgozott, de múlt év tavaszán fel kellett mondanunk neki. Azóta többször feljelentette a bányát”,- mondta Bárdos Béla, a Mátrai Erőmű Zrt. PR-vezetője, amikor Asztalos Sándorról és az általa vívott harcról kérdeztük.

A bányatársaság és egykori dolgozója között jelenleg is tart a munkaügyi per. Asztalos Sándor nem tagadta, hogy felmondtak neki: „Nem bírom a port, és erről orvosi papírom is van. Ezt a bányában is tudják, mégis szénport kellett volna szállítanom, természetes, hogy ezt megtagadtam.

Mondtam akkor is: Közúti árufuvarozó vagyok, adjanak más feladatot, azt elvégzem, de erről hallani sem akartak”, mondta Asztalos Sándor, aki az előzményeket is elmesélte. „Tíz éve költöztünk Nyárádra, és hamar rájöttünk, hogy hiba volt, mert ezt a port nem lehet elviselni. Levelezni kezdtem a bányával, kértem, hogy ezt szüntessék meg, de a fülük botját se mozdították, végül a vezérigazgatónak írtam egy levelet, s nem sokra rá megcsörrent a telefonom - a bánya igazgatója keresett”.

A béke ára

„Amikor találkoztunk, azzal kezdte, hogy nincs értelme háborúzni, egyezzünk meg”, folytatta Asztalos Sándor, hozzátéve, ő és a fia ezt követően munkát kapott a bányában, így „letette a fegyvert”.

„A feleségemmel közben megromlott a viszonyunk. Elköltözött, a gyereket én nevelem. Miután a bányából kirúgtak, fennállt a veszélye, hogy elveszíthetem a hátat, de a bankkal sikerült megegyeznem, fizetek, ahogy tudok”, mesélte tovább a férfi, aki azt gyanítja, volt feleségének is köze lehet elbocsátásához.

Reginának levegőváltozás kell

Asztalos Sándor nem bízik a hatóságokban, mert eddigi megkereséseinek nem volt meg a szerinte kellő fogantatása, ezért Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárhoz fordul, és levelet írta Tabajdi Csaba Európa parlamenti képviselőnek is, segítségüket kérve.

Mint a férfi mondta, csak azt akarja elérni, csakhogy a bánya szüntesse meg a porkibocsátást, vagy vegyen neki egy házat egy pormentes településen.

„Nem magamért vagy pénzért csinálom, hanem 13 éves Regina lányomért, mert ő is beteg a portól, az orvosok az ő számára is azt javasolták, hogy költözzünk el”.

Ezt persze a bányatársaság vitatja, mert mint közölték, az eddigi követelések másról szólnak

ÉM-SZP