2013.01.31. 11:48
Csak a szomszéd kapja el
Debrecen - Magatartáskutatót kérdeztünk a védőoltás népszerűtlenségnek okairól.
Debrecen - Magatartáskutatót kérdeztünk a védőoltás népszerűtlenségnek okairól.Az elmúlt néhány évet figyelve folyamatosan csökken az influenza elleni védőoltást kérők száma a népegészségügyi szakigazgatási szerv adatai szerint, annak ellenére, hogy a szakemberek rendre az oltás beadatására biztatják az embereket.
Régen volt járvány
– A védőoltás elutasítása összetett jelenség, több oka van. Egyik, hogy - szerencsére - régen volt felénk igazi nagy járvány – vélekedik prof. dr. Molnár Péter, a DE OEC Magatartástudományi Intézetének egyetemi tanára.
Hasonlatként a maláriát említette, melyről korábban azt gondolták a világban, hogy kiirtották; elkezdtek nem figyelni rá és most „hihetetlen pénzeket” fordítanak az újra elindult járvány megállítására.
– A legjobban akkor tanulunk meg valamit, ha a tanultakról ritkán megerősítést kapunk. Ez az influenza esetében, járvány nem lévén, elmarad.
Az „én” egyfajta védelmét is megjelölte a szakember a védőoltás elutasításának okaként: az emberek általánosságban úgy vélekednek, „velem ez nem történik meg”, vagyis a szomszéd elkaphatja a betegséget, de én nem.
Mellékhatások
– Az is tény, hogy tartunk a védekezés ezen módszerének mellékhatásaitól, szövődményeitől. Ha például valaki egy védőoltás után belázasodik, azt mondja, jobb lett volna el se menni érte, nem gondol arra, hogy esetleg ez az ára a védettségnek, illetve annak, hogy nincsenek influenza járványok.
Dr. Molnár Péter – megjegyezve, hogy tiszteli a népegészségügyi szervezet szakembereinek munkáját – az oltatási kedv csökkenését egyfajta hibajelzésnek is tartja, mely azt mutatja, hogy a kommunikáción javítani szükséges.
– Jobban el kellene magyarázni az embereknek, miért jó a védőoltás, nem elhallgatva, milyen mellékhatásai lehetnek. Ennek hiányában számos összeesküvés-elmélet kering arról, miért akarják beadni és kik húznak hasznot belőle. Az lehetne a kulcs a védőoltások, illetve a szűrővizsgálatok elfogadtatásához is, ha megtalálnák egy-egy közösség véleményformálóit, például a háziorvosokat, akik az emberek között élnek és akikre a többség hallgat – mondta az egyetemi tanár.
HBN