Bihall Tamás: "A szakma tudása a legfontosabb..."

Miskolc - Jelentős változásokat hozott az elmúlt év a hazai szakképzésben és idén sem lesz másként. Interjú Bihall Tamással, a B.-A.-Z. megyei kereskedelmi és iparkamara elnökével.Folytatódik a duális képzési rendszer kiterjesztése, a gyakorlati képzés erősítése és a hiányszakmák „népszerűsítése”. Többek között erről beszélgettünk Bihall Tamással, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnökével.

- Mik voltak az eddigi legfontosabb történések?

Bihall Tamás: A kormány és a kamara megállapodása alapján 2010 végén döntés született arról, hogy a német duális modell irányába alakítjuk át az országban a szakképzési rendszert. Ennek lényege, hogy a gyakorlati képzést jellemzően a munka világában, a vállalatok gyakorló műhelyében kell megvalósítani, vagyis a szakma alapjait itt kell a gyerekeknek elsajátítani. A gyakorlati képzés felügyeletét a kormány megbízása alapján az MKIK látja el. 2011-ben megszülettek az alapjogszabályok, amelyek ezt lehetővé teszik, kialakult a finanszírozás gyakorlata is, amely 2012 szeptemberétől a kamara kezdeményezésére is jelentősen megemelkedett, finomodott, s így véleményünk szerint nem ütközik akadályokba a tanulók szakmai nevelése a vállalatoknál.

- Mit jelent ez megyénkben?

Bihall Tamás: 2012 szeptemberében 13 kamarai fejlesztésű szakképesítést indított 10 szakképző iskola Borsod-Abaúj-Zemplénben kísérleti jelleggel. Ezzel párhuzamosan 632 gazdálkodó szervezet 1286 képzőhelyén zajlik a gyakorlati képzés, a tanulószerződések száma pedig 3635. Idén szeptembertől azonban teljes körűvé válik a duális képzés, amely 3 éves, gyakorlatorientált, és kizárólag a kamara által fejlesztett modellben lehet megvalósítani. És nemcsak a kereskedelmi és ipari szektorban, hanem a szociális és egészségügyi szektorban is.

- Mik a kamara feladatai ebben a folyamatban?

Bihall Tamás: Mindenekelőtt ki kell emelni a gyakorlati képzéssel kapcsolatos szervezési és ellenőrzési rendszert, hiszen a cél, hogy minőségi képzés legyen. Vagyis a gyerek ne tízórait vásároljon vagy műhelyt sepregessen, hanem tevőlegesen, a munkafolyamatok közepette vegyen részt a szakma elsajátításában. Az az első számú kamarai felelősség, hogy legyen elegendő számú erre alkalmas vállalkozás, ami a már évek óta tartó gazdasági válság miatt nem könnyű, hiszen nagyon sok cégnek a talpon maradásért kell küzdenie. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy jellemzően az ipari szakmákban van vállalkozói kedv, fejlesztéseket valósítanak meg annak érdekében, hogy tudják fogadni a tanulókat, és a hagyományos kézműves szakmákban is ez a helyzet.

- Ellenőrzik is a vállalatoknál a gyakorlati képzést?

Bihall Tamás: Egyrészt mi akkreditáljuk a cégeket, vagyis csak az általunk minősített vállalat válhat képzőhellyé. Másrészt már most terv alapján kijárunk és ellenőrzünk. Ha nem megfelelő a szakember- és az eszközállomány, vagy valamit nem szabályosan csinálnak, akkor keményen szankcionálhatunk, akár be is zárathatjuk a képzőhelyet, de nem ez a cél. Segítünk, felhívjuk a figyelmet az esetleges hiányosságokra. De ha érkezik egy szülői panasz, hogy például nem kapta meg a juttatást a gyermeke, azt is ki kell vizsgálnunk. Mivel ez önkéntes vállalása a cégeknek, s tudják, mik a feltételek, nem hiszem, hogy nagy gondok lennének e téren. Tény, a tanuló egyfajta kötöttség, de ha megfelelően foglalkoznak vele, megfelelő képzést kap, teljes értékű munkát tud végezni a második-harmadik évben.

- Milyen feladatok vannak még e téren?

Bihall Tamás: A szakmai fejlesztéseket gyakorlatilag a kamara készítette el, azaz az általunk felkért szakemberek határozták meg, hogy milyen tudással kell bírni annak, aki 3 év után megkapja a szakmunkás papírját. Ez 77 szakmára igaz, de a kerettantervek vonatkozásában is sok feladata van a kamarának, mivel a tudásanyag kidolgozását és a folyamat ellenőrzését is mi felügyeljük. Ehhez jön még a Megyei Fejlesztési Képzési Bizottság munkája, amely meghatározza, hogy a képzés milyen szerkezetben történjen. Évek óta mondjuk, hogy az úgynevezett lányos szakmák túlburjánzanak, ezek helyett az ipari szakmákat kell erősíteni, hiszen ezek a hiányszakmák, erre van szüksége a gazdaságnak. A képzési bizottság tagjaként ennek alakításában is nagy szerep jut a kamarának, és természetesen nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a kamara adja a bizottság elnökét, és a titkársági feladatokat is a kamara látja el.

- Ezek a változások érzékenyen érintik az iskolákat...

Bihall Tamás: Minden változás kényelmetlenséggel jár, de azt látjuk, hogy az iskolák vezetői értik, hogy a gazdaság igényeihez kell igazítani a képzést. Azt remélem, hogy a kamara egy megbízható partner a számukra, és velük együtt tudjuk jól végezni a munkánkat. Azt is remélem, hogy többségében sikerült a rossz érzéseket legyűrni, ami még esetleg megvan, azt pedig a következő hónapok helyre teszik. A félreértések elkerülése érdekében hangsúlyozom, senkinek nem érdeke, hogy műveletlen emberek jöjjenek az iparba, de a szakma tudása a legfontosabb, arra kell helyezni a legnagyobb hangsúlyt. Természetesen nagyon fontos a nyelvtudás és az informatika is, de annyi fér bele a három évbe, amennyi.

- Az elmúlt években sok panaszt lehetett hallani a tanulófoglalkoztatás finanszírozási gondjairól. Sikerül ezt is megoldani?

Bihall Tamás: Igen. A korábbiakkal ellentétben immár 30 napos elszámolással jut pénzhez a vállalkozás, és célzott pályázatok is segítik a cégeket. Épp most folyik a decentralizált keretek pályázati elbírálása, ez a megyét érintően csaknem 320 millió forintot jelent, és ebben az évben is legalább ekkora összeg áll majd rendelkezésre. Ezeket a pénzeket a gyakorlati képzést segítő eszközfejlesztésére lehet fordítani.

- Egyre többet hallani a felnőttképzés átalakításáról. Mi a helyzet ezzel?

Bihall Tamás: Nemsokára a parlament elé kerül a felnőttképzési törvény, amiben a kamara ugyancsak jelentős feladatokat fog kapni, de nem szeretnék a folyamat elébe menni.

- Felsőoktatás?

Bihall Tamás: A minőségi felsőoktatás elemi érdeke a gazdaság szereplőinek, így a mi kamaránk számára is rendkívül fontos, hogy a Miskolci Egyetem kiemelkedő képzőhelye legyen Kelet-Közép-Európa műszaki képzésének. Demográfiai apály van, és az is fontos, hogy jól képzett gyerekek a szakképző iskolákban is megjelenjenek, ezért ennek a megtervezése nagyon fontos feladat. Mi többek között azzal tudjuk ezt segíteni, hogy a lehető legpontosabban megmutatjuk, hogy a munkaerőpiacon milyen igények mutatkoznak.

- Ez épp elég feladatot ad a kamarának, de ezen túlmenően is számos dologgal kell foglalkozniuk. Melyek ezek?

Bihall Tamás: Fontos feladatunk a szintvizsgák és a tanulmányi versenyek szervezése. Ebben az évben 36 szakképesítést illetően 1320-an jelentkeztek gyakorlati szintvizsgára. Míg a Szakma Kiváló Tanulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyre 245 tanuló jelentkezett megyénkből. Legalább ilyen fontos a pályaválasztás–pályaorientáció kérdése. Elképzeléseink szerint már az általános iskolák 6-8. osztályában szeretnénk információt adni arról, hogy egy-egy szakma művelésének mik a sajátosságai és az előnyei. Mindezt ipari környezetben szeretnénk bemutatni a tanároknak, a gyerekeknek és a szülőknek is. Szisztematikus munka kezdődik, hogy ledöntsük a sztereotípiákat. Ehhez van, lesz programunk és finanszírozási lehetőségünk is, hogy minél több gyereket és családot sikerüljön elérni és megszólítani.

ÉM-UM