A világ megmentése

Mi menti meg a világot? Hogy mitől? Hát nem a világvége mániától, és az egyéb bulvármarhaságoktól, hanem attól, hogy az emberek végleg kiszeressenek belőle. Kiss László jegyzete. Az a hit mozgatja előre a világot, hogy a dolgok jobbá lesznek, ezért dolgozunk, szenvedünk. És ha ez hit oda, akkor ez rosszabb mintha elfogy a kőolaj, vagy összedől a tőzsde.

Valahol az ötvenes évek táján elkezdett terjedni a hit, hogy a technológia ment meg minket,az lesz a világ megoldó képlete, hogy mindenre választ találnak az okos tudósok. Emlékszem rá, volt apámnak egy könyve, amiben megpróbálták felvázolni milyen lesz a világ száz év múlva-és tették ezt nagyjából az ötvenes évek végén. Jót röhögne ma rajta mindenki. Nem a vicces találmányok miatt,hanem azért ahogy elhitték, a tudomány, a haladás, a technológia a kisemberek életét hogyan teszi könnyebbé.

Jó, természetesen sok minden nagyszerű és pompás, nézzük, csak mi vesz minket körül, amiről álmodni sem mertünk. Okos mobilok, fantasztikus autók, számítógépek, belénk néznek a sejtjeinkig a kórházban, olyan tudáshalmaz könnyű elérése bárkinek, amit soha nem hittünk volna. De valójában igaz az, hogy jobb nekünk full komfortban élnünk a lakásunkban, miközben nem tudjuk kifizetni a számlákat? És valóban igaz- e, hogy jobb egy bevásárlóközpontban vásárolni, jó messze az otthonunktól, és nem az utcánkban vagy a következő sarkon? Tényleg olyan nagyszerű, hogy sokan mennek egyetemre ma már, miközben úgy tűnik, semmit nem tudunk érdemben kezdeni azokkal, akik minimális szocializáció híján az elsős iskolapadba se tudnak beülni? Avagy hogy elértük, hogy falun is zöldségestől veszik a répát, és nem röfög malac az ólban, mert olcsóbb a …ós hús?

A legjobb példája” a technológia és haladás „gondolkodásmódra a panellakások tervezése: simán kimaradt az étkező, és a mosókonyha –szárító funkció. Az ok: majd mindenki hozatja az ennivalót, készételek lesznek úgyis, meg megyünk a gyorsétteremekbe, illetve mosni is eljárunk majd, mint az amerikaiak. Nem egészen így lett, azt a bőrünkön tapasztaljuk.

Valahol megborult az az egyensúly , ami nagyjából úgy festene,hogy mi-az emberek-egy olyan világot építünk ahol a változások minket szolgálnak. Abban az értelemben is, hogy mindenki mindennapi élete lehessen jobb, könnyebb. Erre mondják persze azt, hogy a technológia fejlődését nem szabad és nem is lehet megállítani. A lioni takácsok is hiába törték össze a szövőszékeket. Én sem hiszem, hogy az idő kerekének a megállítása lenne a megoldás. De azon el kell a világnak morfondíroznia, hogy valójában ebből haladásból mit és hogyan élnek meg az emberek.

Látni kellene, tisztán hol keletkeznek az egyértelmű előnyök, és hol a veszteségek. Hogyan lehet örülni egy új robotikai fejlesztésnek, amikor emberek ezreinek szűnik meg a munkahelye miatta. Avagy hogy lehet üdvözölni azt,hogy megint megvettünk karácsonykor tonnaszám olyan elektronikai eszközt , aminek a gyártáshoz semmi, de semmi közünk-a haszon nem itt csapódik le mert még aki eladja nekünk se hazai. Én nem tudom miket számolgattak az inkák világvége ügyben. De hogy mindez nem volt a képletben az biztos. úgyhogy naptárértelmezés helyett inkább normális társadalmakat kellene építeni - igaz ez kicsit nehezebb…