„Éjjelente folyton fel kellett kelnem”

Borsod-Abaúj-Zemplén - A most 57 éves Ádám panaszai 6-7 éve kezdődtek. Nem sokáig halogatta a vizsgálatot. S ezt nagyon jól tette.– Vizeletürítési gondjaim voltak: gyakran volt ingerem, de egyszerre csak kevés vizelet ürült, mondhatni állandó volt a telt érzésem. Eleinte azt hittem, felfáztam. Minthogy korábban semmiféle ehhez hasonlót nem tapasztaltam, meg is ijedtem. Az ember hajlamos egyből a legrosszabbra gondolni, s van, aki fél erről megbizonyosodni. Én nem halogattam sokáig, felkerestem az urológiát – osztja meg történetét N. Ádám.

Kár volt félni

Nem titkolja, attól a bizonyos vizsgálattól nagyon tartott. Holott utólag – másoknak is megnyugtatásul – kijelentheti, nem kell tőle félni, mert bár szokatlan volt, semmiféle fájdalommal nem járt, s nagyon rövid ideig tartott, pár másodperc az egész: igazán ki lehetett bírni.

– Ráadásul erre a manuális vizsgálatra az én esetemben eddig akkor az egyszer volt szükség. Ennek eredményeképp megállapították, hogy esetemben jóindulatú prosztata megnagyobbodásról van szó. Ezt erősítette meg a hasi ultrahangvizsgálat is. Milliméterben nem tudnám kifejezni, hogy mekkora az eltérés, de azt mondták, hogy kettes stádiumú, ami a tűréshatáron belül van, s gyógyszeres kezeléssel karbantartható – mondja Ádám.

Arról is faggatom, mit jelent ez a karbantartás, mennyiben változott meg az élete.

– Míg a gyógyszerszedés előtt éjjelente folyton fel kellett kelnem a vizeletürítési inger miatt, most átalszom az éjszakát. Reggel azzal indítom a napot, hogy vécére megyek, de ez normális. És ez már a gyógyszerszedés első napjaiban így beállt. Évente egyszer megjelenek szakorvosi vizsgálaton, a doktor úr kikérdez, meghatározzák a véremből vett PSA-szintet. Ez kell ahhoz, hogy megkapjam a szakorvosi véleményt, amely alapján felírják a gyógyszert – sorolja Ádám.

Megjegyzi: egyébként úgy gondolja, hogy olyan élethelyzetbe került akkoriban, ami fokozott stresszhelyzettel jár, ez is közrejátszhatott abban, hogy a testi problémái felszínre kerültek, nem is egyedül a prosztatabaj.

Feltűnt a rohangálás

– A feleségemnek is föltűnt, hogy miért rohangálok olyan sűrűn a vécére, s azért a kollégáktól is érdeklődtem, több hozzám hasonló korú is van közöttük, nekik voltak-e már az enyémre hajazó tüneteik. Kiderült, hogy mindegyiküknek van kisebb-nagyobb prosztatagondja. Egyikük azt mondta, az volna nagyobb szó, ha olyan 50-60 közötti férfira lelnék, akinek nincs. Orvoshoz viszont nem mindenki ment még el vele, vannak, aki a reklámok alapján kezdtek el vény nélkül kapható készítményeket szedni. Pedig tudom, hogy a még a prosztatarák is viszonylag hamar kiszűrhető, lehet, hogy akkor, amikor még nem is produkál tüneteket. S bár nekem szerencsém volt, másnál előfordulhat, hogy már műtétre van szükség...

Ha már a feleség is szóba került, nem halogatjuk tovább: rákérdezünk a szexuális életre.

– Szerencsére nálam a szexuális életet nem érintette sem a megnagyobbodás, sem a gyógyszerszedés. Este bekapom azt a napi egy szem tablettát, s úgy élek, mint annak előtte. Azt kell mondjam, igazán együtt lehet élni vele. Tudatában vagyok, odafigyelek arra, hogy ne felejtsem bevenni a gyógyszert, s évente egyszer felkeresem a szakorvost. Lelkileg is helyreálltam. Talán egy kicsivel jobban odafigyelek a folyadékfogyasztásra, a bőséges folyadékbevitel a keringési problémám miatt is fontos. De tudom tartani a vizeletemet, persze van egy határ, aminél menni kell, de után jóleső érzéssel nyugtázom, hogy kiürült a hólyagom.

Szalóczi Katalin

A prosztata betegségei: gyulladástól a rákig