2012.09.28. 11:23
Jegyzet: Mi vagyunk a kapocs?
<em>Amióta a rendszerváltás nyomán elszakítottuk a – jórészt kényszerű – szálakat a szovjet szférával, időről időre napirendben van a kapcsolatok újjáépítése, hiszen azért az azóta szovjet utódállamokká avanzsált országok korábban is nagy felvevőpiacai voltak a magyar gazdaságnak. Minket pedig igazán az ottani energiahordozók – kőolaj, földgáz – érdekel igazán, és egy biztos beszállító igencsak megbecsülendő partnernek számít.</em> <strong>Szaniszló Bálint jegyzete</strong>.
Amióta a rendszerváltás nyomán elszakítottuk a – jórészt kényszerű – szálakat a szovjet szférával, időről időre napirendben van a kapcsolatok újjáépítése, hiszen azért az azóta szovjet utódállamokká avanzsált országok korábban is nagy felvevőpiacai voltak a magyar gazdaságnak. Minket pedig igazán az ottani energiahordozók – kőolaj, földgáz – érdekel igazán, és egy biztos beszállító igencsak megbecsülendő partnernek számít. Szaniszló Bálint jegyzete.
Talán éppen ezen a nyomon haladva tulajdonít nagy jelentőséget a keleti piacoknak Orbán Viktor kormánya és ennek köszönhető, hogy ezekben a napokban a legmagasabb kormányzati szinten ápoljuk épp a grúz kapcsolatokat. Úgy tűnik, mindkét fél komolyan veszi a kapcsolatépítést, mert hízelgő szavakból nem volt hiány egyik oldalon sem a magyar miniszterelnök grúziai látogatásán.
Az bizonyos, hogy a történelem során sokszor voltunk ütközőzóna kelet és nyugat között és – érthető módon – most kapcsolózóna szeretnénk lenni úgy, hogy abból magunk is profitáljunk. A két kultúra azonban sokban élesen különbözik egymástól és ezért nem árt nekünk óvatosnak lennünk, mert – az azeri ügyhöz hasonló esetekkel törekvéseink kútba eshetnek, ismét ütközőzóna lehetünk kelet és nyugat között.
