2012.06.25. 10:01
Jegyzet: Ibolyántúli hatás
<em>A gondtalan középiskolás nyári szünidőkben nem igazán foglalkoztunk a veszélyekkel. Kimentünk Nyékre, Mályiba (ha éppen nem a Bükkbe túrázni) és ha drága jó anyám nem mondja, hogy - fiam, vigyázzatok magatokra - , akkor sem ugráltam volna két óra örült focizás után a vízbe</em>. <strong>Juhász-Léhi István jegyzete</strong>.
A gondtalan középiskolás nyári szünidőkben nem igazán foglalkoztunk a veszélyekkel. Kimentünk Nyékre, Mályiba (ha éppen nem a Bükkbe túrázni) és ha drága jó anyám nem mondja, hogy - fiam, vigyázzatok magatokra - , akkor sem ugráltam volna két óra örült focizás után a vízbe. Juhász-Léhi István jegyzete.
Igaz, akkoriban nem volt mobiltelefon, vagy PH érték, ne adj Isten 87-es faktorú naptej. Vagy ha volt is, mi nem tudtunk róla. "Csak" az volt, hogy jól akartuk magunkat érezni. Ez azt hiszem most is így van. A lányok napoznak, a fiúk fociznak, a férfiak meg söröznek. Úgy emlékszem boldogok voltunk annak ellenére is, hogy a Rocky IV-et németül, magyar hangalámondással néztük, és akkor is, ha a Pál Utcai Fiúk kazettánk ronggyá volt hallgatva.
Boldog középiskolások, akik most már ennyi év távlatából tudom; vigyáztak egymásra. Nem biztos, hogy azért mert jobbak voltunk, mint a mostani gimisek. De az biztos, hogy sok minden nem úgy számított, ahogyan most. Órákat tudtunk beszélgetni éjszaka Hejőkeresztúrban a sátrak mellett, s persze volt olyan, aki nem az UVB sugárzástól lett rosszul...
Boldog tizenévesek a 80-as évek végéről, akik ezen a nyáron a fiaikat, lányaikat óvják. Ha nem is mindig a kánikulától és a szúnyogoktól.
