Első repedés a Berlini Falban - Interjú: dr. Matei I. Hoffmann német nagykövettel

Miskolc - Titkos misszióban járt először Budapesten. Magyarország nem ad el embereket. A diplomácia csak lobbizhat.Hazánk egyik legnagyobb európai szövetségese Németország. Gazdasági-politikai kapcsolataink töretlenül fejlődnek a rendszerváltás óta. Ez annak is köszönhető, hogy immár húsz esztendős a két ország baráti szerződése. Dr. Matei I. Hoffmann Németország budapesti nagykövete és Ines Seeger sajtóattasé kiadónk vendége volt. Ez alkalomból kérdezhettük a nagykövetet arról, amiről a nagypolitikában ritkán esik szó hivatalosan, nyilvánosan.

- Feltűnt, hogy az országaink között nem a korábban szokványos barátsági, hanem baráti együttműködésről beszélünk. Van-e ebben különbség?

Dr. Matei I. Hoffmann: 1992-ben tudatosan így választották meg a szerződés hivatalos megnevezését: A Németországi Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti baráti együttműködésről és európai partnerségről szóló szerződés. Mint jogász megtanultam, hogy minden szónak megvan a maga jelentősége és értelme. Ez a kifejezés a legalkalmasabb a két nemzet közötti együttműködésre. Már csak azért is mert minden együttműködés eleve baráti. Egyébként legfontosabb a partnerség mögötti valós tartalom. Magyarország legnagyobb kereskedelmi forgalma Németországba irányul. Csupán az önök régiójában is számos német tulajdonú beruházás vállalkozás található. Valamennyi közül érdemes megemlítenem a Bosch miskolci gyárát, amelyet most volt szerencsém megtekinteni.

- Büszkék vagyunk, hogy országunk jelentős szerepet vállalt Németország újraegyesítésében. Ezért is szeretnénk, ha Európa gazdasági mozdonyának nevezett Németország a mostaninál is kiemeltebb támogatásban részesítené országunkat.

Dr. Matei I. Hoffmann: Dr. Jürgen Sudhoff, a Német Külügyminisztérium egykori államtitkárának közvetlen munkatársaként 1989. augusztus 13-án érkeztem először Budapestre egy titkos misszió keretében a légierő egyik gépével. Így részese lehettem az akkori történéseknek. Horn Gyula külügyminiszterrel és Kovács László államtitkárral az itt menedéket kereső NDK-állampolgárok kiutazásának lehetőségeiről tárgyaltunk. Az eredmény már ismert. Két nappal később ismét ide utaztunk és az akkor a legideálisabbnak tűnő, a nemzetközi Vöröskereszt segítségével történő megoldást választottuk. Ez még a soproni páneurópai piknik előtt történt. Olyan döntés volt ez, amely az egész keleti blokkban a feje tetejére állította a viszonyokat. Ezért helyes, amikor azt mondjuk, hogy Magyarországon esett az első repedés a Berlini Falban. Később Német Miklós miniszterelnök Kohl kancellárnál járt. Kohl kancellár visszaemlékezéseiben megemlíti, hogy megkérdezte a magyar miniszterelnököt, miként tudnánk segíteni. Erre Németh azt felelte: „Magyarország nem ad el embereket.” Ez az akkori kormány tisztán humanitárius, morális döntése volt, nem üzlet. A későbbiekben természetesen nyújtottunk gazdasági segítséget, miként ez barátok között lenni szokott. A szimpátia ezen hullámát meglovagolva, valamint az egészen különleges ezeréves barátságra alapozva jöttek Magyarországra a német vállalatok.

- Most éppen a BMW készül egy gyárat telepíteni kelet Európába. Nemrégiben Szlovákiába vagy nálunk, pontosabban Miskolcra tervezték a beruházást. Van-e még reményünk erre?

Dr. Matei I. Hoffmann: A politika és a diplomácia kevéssé tudja közvetlenül befolyásolni a profitorientált vállalkozások döntési mechanizmusait. Léteznek más intézmények, mint például a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, amelyek a gazdasági vállalkozások érdekeivel törődnek. Ha tőlünk kérnek tanácsot, Magyarországot is beruházásra alkalmas országként ajánljuk. Viszont kötelességünk azt is szóvá tenni, ha a vállalatoknak nehézségeik adódnak a beruházási környezettel, különösen a jogbiztonság kérdését illetően. Számunkra furcsa – jogászként is mondhatom –, hogy időnként visszamenőleges hatályú törvényekkel vagy adómodosításokkal lepik meg a külföldi üzletembereket. Nemcsak minket, hanem az itteni német vállalkozások vezetőit is kérdezik ezekről a központjuk. Egy nemrég megjelent, Európa szerte végzett felmérés azt mutatta, hogy Magyarország ma már a beruházásra javasolt országok között a 13. Cseh- és Lengyelország is megelőzi. Ez egy vészjelzés Magyarország számára. A nagykövet feladata mindenesetre az, hogy elősegítse a két ország közötti intenzívebb gazdasági és politikai kapcsolatokat.

- Szántó István -