Civilek a civilekről, nemcsak civilekkel

Miskolc - Mi a koncepció a civiltámogatások elosztásánál? És mi lenne a helyes?

Többek között ezekre a kérdésekre is kerestük a választ azon a civil fórumon, amelyet lapunk szervezett. Az apropót két közelmúltbeli esemény adta: az egyik a miskolci kulturális intézmények nonprofit szervezetté alakulása, valamint az önkormányzati mecénás alap kiosztása. Éppen ezért fórumunkra nemcsak civil szervezeteket hívtunk, hanem Molnár Pétert, az Oktatási, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökét - ez a bizottság döntött a mecénás alap elosztásáról -, valamint Kákóczki Anrást, a kulturális, idegenforgalmi és városmarketing osztály vezetőjét. A civilek képviselői leginkább arra voltak kíváncsiak, az önkormányzat mi alapján ítéli meg a támogatásokat. De javasoltak is, leginkább azt, hogy szorosabb együttműködésre lenne szükség köztük és az önkormányzat között. Ez utóbbit azzal is indokolták, hogy sokan éppenhogy közfeladatot látnak el.

Molnár Péter azt hangsúlyozta: a mecénás alap nem tartozik az önkormányzat kötelező feladatai közé, de Miskolcon már évek óta gyakorlat, hogy ilyen módon támogatják a civileket. Azt is elmondta: az idén 10 millió forintot oszthattak szét, de 43 millió forintnyi támogatást igényeltek a szervezetek. "Ez nem újdonság, mindig is a keretösszeg többszörösére lett volna szükség" - fogalmazott a szakbizottság elnöke. Mi alapján döntöttek? "Az illetékes osztályokon megtekinthettük a pályázatokat, a hivatal munkatársai összegzést is készítettek számunkra, De még ezek alapján is nehéz volt mérlegelni" - válaszolta.

Kákóczki András is azt emelte ki, hogy nagyságrendekkel többen pályáztak az alapra, mint amennyi pénzt szét tudtak volna osztani. Hozzátette: mivel kevés a támogatás mértéke, ezért volt olyan szervezet, amely hiába kapott a mecénásból, visszamondta, mert annyi pénzből nem tudta kigazdálkodni a támogatandó rendezvényt. Az osztályvezető javaslata az volt - mivel a támogatási keret szűkűl, és így a döntési mechanizmus egyre fontosabbá válik -, hogy jöjjön létre egy civil kerekasztal, amely segítséget nyújthat például a mecénás alap elosztásához is.

A civilek azonban más javaslattal is éltek: például civilstratégia kialakítását sürgették, illetve a már létező civilkoncepció újra használását. F. Nagy Zsuzsanna, az Ökológiai Intézet munkatársa arról beszélt, hogy egy civil önrészalapot kellene létrehozni, amely a pályázásokban segítené a szervezeteket. De azt is hangsúlyozta: a városnak el kellene döntenie, mit akar támogatni, mert enélkül össze-vissza érkeznek a pályázatok. F. Nagy Zsuzsanna vetette fel azt is, hogy a támogatások elosztásánál az úgynevezett sávos rendszer is működőképes lehet - azaz létszám alapján kapják a civilek a pénzt -, így a kisebb szervezetek, fiatalabbak is támogatáshoz juthatnának.

És ugyancsak F. Nagy Zsuzsanna ötlete volt egy közösségi alap létrehozása, amelybe a civilek, az önkormányzat, helyi vállalkozók is tennének pénzt, majd a prioritásokat szem előtt tartva osztanák el ezt minden évben.

ÉM-NSZR

Nincs fogyatékos-program? Törvényszegés?

Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány elnöke azt hangsúlyozta, hogy a civil szerveződéseket a társadalmi igény generálja. "Évekkel ezelőtt a Trabantom hátuljában, 100 ezer forinttal jött létre az alapítvány, azóta 2 milliárd forintot hoztunk Miskolcra, és teremtettünk 162 munkahelyet, úgy, hogy nem kaptunk támogatást" - sorolta. Hozzátette: óriási potenciál van a civil szervezetekben, éppen ezért arra kéret lapunkat, hogy ne hagyjuk abba ezt a fórumsorozatot. 

Egy hiányosságra is felhívta a figyelmet: nincs a városnak fogyatékos-programja, ami törvényszegés. "Mi készítettünk ilyet, ezt átadtam dr. Kovács László önkormányzati képviselőnek, de semmilyen választ nem kaptunk. Pedig jó lenne tudni, mit akar a város a szociális- és fogyatékos területeken..." - vélekedett.