Ki, miért, és miért pont azt?

Borsod-Abaúj-Zemplén - A gyógyászati segédeszközök tb-támogatásának jelentős csökkenését tervezi az egészségbiztosító.

Egy országos napilap által megszerzett tervezet szerint a termékekért a betegeknek kellene többet fizetniük. Az OEP-tervezet szerint megszűnne a gyógyászati segédeszközök 90 százalékos társadalombiztosítási támogatási kategóriája, s az eszközök támogatásának általános csökkentésével párhuzamosan, a javítások támogatását is teljesen megszüntetnék, illetve míg a másik alternatíva szerint ehhez a jótállást követő évben nem, s utána is csak évente egyszer adnának hozzájárulást. Mindezeken túl elképzelhető, hogy vénydíjat vezetnének be az eddig térítésmentességet jelentő közgyógyellátásban.

Állítólag OEP-támogatott termékeket rendszeresen mintegy 800 ezren, esetenként mintegy 200 ezren használnak. A közgyógyellátottak száma mintegy 300 ezer.

Keveset, rosszul

- Keveset költ az állam gyógyászati segédeszköz-támogatásra, de az is rosszul hasznosul - állítja Kogon Mihály a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjának (MEREK) igazgatója. - Ráadásul nem mindefajta segédeszközt támogatnak egyformán: az ápolással kapcsolatosakra például nemigen költenek. Az alacsony támogatás miatt sorra születnek az olyan segédeszközök, amelyek nem szolgálják azt a funkciót, amire rendeltettek.

A MEREK országos műhelyhálózatának tapasztalata szerint a gyártók arra játszanak, hogy a jótállás idejéig még épp hogy kitartson az eszköz. Utána viszont a javíthatatlanságig tönkremegy, hogy inkább újat kelljen vásárolni. A kihordási időt több segédeszköz tekintetében soknak tartja az igazgató. A segédeszköz-ellátást pedig túlcentralizáltnak ítéli: más országokban az állam és az ellátott között még be van iktatva legalább egy kapocs (például az önkorkormányzat).

- A jelenlegi rendszer egésze áttekinthetetlen, a felírók és az igénybevevők számára is: ki miért kap gyógyászati segédeszközt, miért pont azt, mit miért (miért nem) támogat az OEP. Régi vesszőparipánk, hogy nem az eszközt kellene támogatni, hanem a klienst, több szolgáltatással, jól ellenőrzötten. Ebben pedig nagyobb szerepet kellene adni a civil-, illetve klienskontrollnak. Fontosnak tartom azt is, hogy a tulajdonrendszer helyett a kölcsönzésre kellene nagy hangsúlyt fektetni, s ennek meg kellene teremteni az országos hálózatát - mondta a szakember.

ÉM-SzK

„Nem mindig az ésszerűség...”

- A tervezett változás az ortopéd gyermekcipőket már nemi érinti, mivel ez év februárjában már jelentősen csökkentették az erre adott támogatást, azáltal, hogy a gyermek ortopéd cipők árát felére csökkentették egy átsorolással. Így 1,4 milliárd forintot spórol a segédeszköz-kassza - jelentette ki Kovács J. Attila, Ortopéd Cipőkészítők Szövetségének elnöke (miskolci cipőkészítő mester).  

Elmondta: idén a kassza kerete egyébként is 50 milliárd forintról 43 milliárd forintra csökkent. A változások bevezetésénél eddig nem mindig az ésszerűség volt a meghatározó. Az érdekképviseletek véleményezése néha sikerrel járt de legtöbbször inkább csak formai szerepet töltött be. Többször tapasztalták, hogy nagyobb teret adtak a külföldi, sorozatgyártott termékeknek, mint a hazai, egyedi termékeket előállítóknak, akik közé az ortopéd cipőkészítők is tartoznak.

- A mi megrendelőink számára az jelent biztonságot, hogy a személyre szabott egyedi gyártású termékek mással nem helyettesíthetők - fűzte hozzá.

Ezt olvastuk

„Nincs szakmai ellenőrzés, a lovak közé dobták a gyeplőt - fogalmaztak forrásaink, az egész rendszer tele van nonszenszekkel és logikai bukfencekkel. Például napi szinten fordul elő, hogy még a varrattal vagy nedvedző sebbel érkezik az amputált beteg a rehabilitációra, de már vele van a művégtag, amit biztosan képtelen lesz használni, hiszen ebben az állapotában még nem készíthették el neki személyre szabottan” - írta a Napi Gazdaság.