Bezárásra ítéltetett a barcikai fedett uszoda

Kazincbarcika - Évente legalább nyolcvanmillió forintra lenne szükség, hogy a létesítmény továbbüzemelhessen.

Február végi ülésén úgy határozott a kazincbarcikai képviselő-testület, hogy április elsejével bezárja a Városi Fedett Uszodát. Az ok prózaibb már nem is lehetne: nincs elég pénz az uszoda működtetésére.

A városlakók egy jelentős részének nem tetszik az ötlet, többen minden követ megmozgatnak, hogy eltántorítsák a városvezetést az uszodabezárástól. Facebook-csoportot hoztak létre, aláírásgyűjtést, demonstrációt szerveznek. Az akció részeként levelet juttattak el szinte minden szerkesztőségbe, amiben a nyilvánosság segítségét érik. Mint a levélben olvasható, az 1998 óta üzemelő uszodát maximálisan kihasználják a sportolni vágyók: versenyeken remekül szereplő úszó és vízilabda szakosztály működik, a gyerekeknek heti 3-4 edzést biztosítva, havonta 1500 gyermek jár gyógyúszásra, a város iskoláiból, óvodáiból csoportosan, testnevelés óra keretében viszik az úszni tanítandó nebulókat. Van babaúszás, működik vízi zumba tornacsoport, úszótanfolyamok, amelyekre egész pici kortól az idősebb korosztályig, mindenki szívesen jár.

Még futják a köröket

Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere maga is tagja a Facebook-csoportnak, és mind mondta, ő is szívesen aláírná az ívet, de nincs értelme a tiltakozásnak és a demonstrációnak. „Nem arról van szó, hogy van pénz az uszodára, csak másra akarjuk költeni; egész egyszerűen nem áll rendelkezésünkre az uszoda üzemeltetéséhez szükséges összeg”, mondta. „Már évek óta figyeljük az uszodát, eddig valahogy mindig ki tudtuk gazdálkodni a szükséges pénzt, de most nincs miből. A legfőbb probléma, hogy az önkormányzatok már nem vehetnek fel hitelt éven túli lejárattal”, tette hozzá a polgármester. Az uszoda üzemeltetése évente százmillió forintba került, és 16 millió forint körüli saját bevétellel rendelkezik. A rezsiköltségek azonban az egekbe szöktek, csak gázból napi 600-1200 köbméter fogy, a látogatottságtól függően. „Már felvettük a kapcsolatot a nagyobb cégekkel, a szomszédos önkormányzatokkal, kedden lesz a kistérségi ülésünk, ott is szóba hozom a kérdést”, sorolta az uszoda megmentésére tett lépéseket Szitka Péter, aki hangsúlyozta: a kérdésben teljes az egyetértés a politikai pártok között, mindenkinek az a célja, hogy megmentse az uszodát, ezért sokszor ugyanazt a vonalat járják be szocialisták és fideszesek.

Felvetettük: az uszodában dolgozó 11 ember munkaviszonyának megszüntetése, a használatlanul maradt épület őrzése, téli temperáló fűtése sem kis pénz, amire a polgármester azt válaszolta: ám még mindig töredéke a folytonosan újratermelődő üzemeltetési költségeknek. Ha csak 10-20 millió forint hiányozna, meg lehetne próbálni a város más kiadásainak farigcsálásával előteremteni a hiányzó összeget, de nyolcvanmillió forintot képtelenség kicsavarni az amúgy is feszes költségvetésből.

Talán piaci alapon

Megoldást jelenthetne a piaci szereplők bevonása, bármilyen konstrukcióban. Ha lenne rá vállalkozó, vihetné az uszodát, a jégpályát, és a körülötte lévő területen olyan beruházásokat valósíthatna meg, amelyek a piacon is megélnek, például üzemeltethetne squash-pályát, wellness-t, egyebeket, ám befektetői szemmel nézve Kazincbarcika nem olyan vonzó, mint egyes dunántúli városok. „Az már világosan látszik, hogy egyben sehonnan sem fogjuk tudni előteremteni a szükséges pénzt, meg kell próbálnunk »összekalapozni«, így talán van valami kis esélyünk”, tette hozzá Szitka Péter.

Felvetettük az előremenekülés ötletét: kibővíthetné a város az uszodát, hogy jól fizető, színvonalasabb versenyeknek, magasabb osztályú vízilabda-mérkőzéseknek is helyet tudjon adni. Szitka Péter erre azt válaszolta, hogy a nem szabvány méretű nagymedence behatárolja a versenyrendezési lehetőségeket, és tudomása szerint sajnos nincs olyan pénz ebben a sportágban, ami jelentősen elősegíthetné az uszoda fenntartását. A vízilabdával kapcsolatban is hasonló a helyzet: a sportág részéről eddig sem volt jelentősebb igény ilyen vidéki kisvárosban rendezni magasabb osztályú mérkőzéseket, hiszen ezt a legtöbben helyben megoldják. Ha mégis lenne, egy-egy ilyen rendezvény nem hoz annyit a konyhára, hogy az megoldást jelentsen az uszoda tartós problémájára. Más jellegű kibővítés jelentős beruházást igényelne, ehhez - ha akad ilyen jellegű kiírás - pályázni kellene, ahhoz önrészt biztosítani és megfutni a bürokrácia útvesztőit, ami akár évek kérdése is lehet.

ÉM-SZP

Egyik lehetséges pénzforrás az uszodát használó Kazincbarcikai Sport Központ Delfin Vízisport Klub vízilabda szakosztálya, ami tavaly alakult újjá, ezért még nem tudott pályázni a látvány- és csapatsportok utánpótlás-versenyeztetését célzó TAO-támogatásra. Mint Orosz Tamás, a klub elnöke munkatársunknak elmondta, április elsejéig kell beadni a pályázatokat a TAO-kedvezményre, ezt annak ellenére megteszik; hogy a dolgok jelenlegi állása szerint bezárják az uszodát. Ebben az esetben a vízilabda szakosztály Ózdon vagy Miskolcon edzene, ami a gyerekek utaztatás miatt drágább megoldást jelentene, mint a helybeni edzés. Orosz Tamástól úgy tudjuk, ők azzal tudnának segíteni az uszodának, ha a támogatásból fizetnék az uszoda bérleti díját, ami 15,5 millió forint körül van évente, ez azonban nem húzná ki a csávából a létesítményt. Jelenleg 70-80 gyerek tagja a szakosztálynak, akinek azonban versenyezniük kell ahhoz, hogy a támogatást megkapja az egyesület, ez pedig szintén pénzbe kerül.

Facebook-csoport alakult a barcikai fedett uszoda megmentésére