Jegyzet: Nincstelenek

Kedvenc olvasmányunk ilyentájt a vezető politikusok vagyonbevallása. A kíváncsibbak alaposan átnyálazzák ezeket az információkat. A politikai pártok erre szakosodott elemzői évekre visszamenően feltérképezik ellenfeleik gyarapodását. Keresik a fogást egymáson, hogy a kirívóan meggazdagodottakat, vagy a feltűnően lecsúszottakat kipécézhessék. Szántó Rita jegyzete

Az „S” faktor, közkeletűbb nevén, a sárga irigység, az egyik legfontosabb emberi tulajdonságunk. Erre bizton építhetünk, különösen akkor, amikor a válság, a recesszió és minden egyéb gazdasági nyavaja minden társadalmi réteget megsuhintott már. Mifelénk, Közép-Európában egyébként is mindig gyanús volt, akinek jól ment a sora.

Az óceánon túl sem rózsás a politikusok imázsa. Nyugaton is nyomon követik jólétük alakulását, viszont a választók megértőbbek a tehetősebbekkel szemben. Természetesnek tartják, hogy egy ország vezetését nem érdemes olyanra bízni, aki saját boldogulását sem képes megteremteni. Jól hangzó demagógia: a nincstelen politikus őszintén képesebb a polgárokkal való együttérzésre. Mi viszont aligha érjük be a fentről sugárzó szolidáris rokonszenvvel. Osztozni szeretnénk a vagyongyarapodásban is, nem csak a ránk rótt nehézségekben.