Befagyasztás: csak a végső esetben

Budapest - Az unió nem szeretné Magyarországot rögtön elítélni, mondja az elemző.

Új szakaszba léphet a hazánk ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, mivel a kormány intézkedései nem voltak elegendők a hiány csökkentésére az Európai Bizottság szerint. Bár Brüsszel a kohéziós alapok befagyasztásának lehetőségét is meglebegtette, ez egyelőre csak távoli veszélynek tűnik.

Leállnának a beruházások

Mit jelentene hazánk számára a kohéziós alapok befagyasztása? – kérdeztük Gyömöre Mátét, a Magyar Progresszív Intézet politikai elemzőjét. Mint kifejtette: mivel a kohéziós alapok esetében még nem történt nagyobb mennyiségű kifizetést, ezért ott több mint 2 ezer milliárd forint megvonására lehet számítani. Mindez azt jelentené, hogy az összes közlekedési nagyberuházás leállna, ahogyan a hulladékgazdálkodási, szennyvíz-elvezetési és ivóvízhálózat-fejlesztési projekteket is fel kellene függeszteni. Az ezekkel foglalkozó vállalkozások így rendkívül nehéz helyzetbe kerülnének, ami hosszabb távon akár elbocsátásokhoz is vezethet, arról nem beszélve, hogy az elmaradó beruházások így nem járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez, az egyes beszállítók finanszírozásához. A megnövekedő szociális kiadások és az elmaradó bevételek pedig tovább növelnék a költségvetési feszültségeket.

Csak végső esetben

Az elemző rámutatott: a kohéziós alapok befagyasztását egy hosszabb egyeztetési folyamat előzi meg, a kormánynak tehát elméletileg elég ideje van arra, hogy ezt elkerülje. Ráadásul további költségvetési kiigazítással a kabinet azt is igazolni tudja, hogy kész arra, hogy az Európai Bizottság kritikáira érdemben reagáljon. Ugyanakkor az unió sem szeretné az országot rögtön elítélni, láthatóan a támogatások befagyasztásához tényleg csak a legvégső esetben nyúlnának. Arról nem beszélve, hogy minden további szankció nagyban függ attól, hogy sikerül-e (és ha igen, milyen) megállapodásra jutni az IMF-fel és az Európai Unióval a Magyarországnak nyújtandó hitel formájáról.

A hiánycsökkentésről szólva az elemző úgy vélekedett: átmeneti, rövidtávú megoldásként további, fogyasztáshoz köthető adók növelésére, minisztériumi zárolásokra, esetleg egyéb különadók kivetésére még mindig van lehetőség, azonban ezek az intézkedések a költségvetés strukturális hiányát nem csökkentik. Hosszú távon az egyetlen megoldás csak a költségvetés szerkezeti átalakítása lehet, azonban láthatóan ebbe csak vonakodva akar belekezdeni a kormány.

– Mindez persze érthető, hiszen a reformok szükségképpen érdeksérelemmel járnak, pozitív hatásai pedig csak később érzékelhetőek. Lassan a ciklus félidejéhez érkezünk, amikor már politikai értelemben kockázatos ezekbe belevágni – tette hozzá Gyömöre Máté.

ÉM

Nincs sok választása

Az elemző szerint a kormánynak a jelenlegi helyzetben nincs sok választási lehetősége. A brüsszeli feltételek nem teljesítése esetén az IMF hitel-megállapodást és végső soron az államcsődöt is kockáztatja a kabinet. Ez utóbbi pedig a kormánypártok bukásához vezethet, racionálisan tehát a kormány kénytelen teljesíteni az Európai Unió feltételeit. Az pedig elsősorban a kommunikációs stáb dolga, hogy mindezt meghátrálásként, fordulatként, vagy pedig ésszerű kompromisszumként, esetleg győzelemként értékelik-e a választópolgárok – fogalmazott a szakember.