„...vízre vigyázzatok!”

Miskolc - Már most komoly odafigyelés kell(ene), hogy száz év múlva is legyen elegendő ivóvizünk.„Tűzre-vízre vigyázzatok, le ne égjen a házatok!” Egykor minden este felhangzott az utcákon a bakter jellegzetes éneklő hangja, figyelmeztetve azokra a veszélyekre, amelyek a feledékeny, gondatlan emberekre leselkednek. A felszólításból mi most a vízre szólót emelnénk ki és az ivóvízre vonatkoztatnánk.

Szakemberek sora figyelmeztetett már a veszélyekre, amely utódaink ivóvízellátását fenyegetheti. Most a nemzetközi CC-waterS projekt révén az éghajlatváltozás okozta lehetséges ivóvízproblémákat mérték fel többek között a bükki karsztvidéken. A klímaváltozás hatása nyilvánvaló mind a mennyiség, mind a minőség területén (az első ilyen vízmennyiség-csökkenést a nyolcvanas évek második felében tapasztalhatták, amikor más forrásból kellett biztosítani Miskolc ivóvízellátásának jó részét - a szerk.). Az előrejelzések pedig a problémák súlyosbodásáról szólnak.

Melegebb lesz

A prognózis szerint például ez elkövetkező száz éven a napi átlaghőmérséklet akár 3 fokot is emelkedhet, ami elbillenti az egyensúlyt. A téli félévekben a csapadék mennyisége emelkedni fog, ám – különösen 2050 után – a nyári időszakokban jelentősen csökken. Jellemzővé válik az utóbbi években már tapasztalt hektikusság, hogy nagy mennyiségű csapadékos időszakokat olykor átmenet nélkül követ hosszú száraz etap.

Mindezek figyelembevételével az előrejelzések az elkövetkező három évtizedben még nem jósolnak jelentős változást a bükki karsztvíz mennyiségében, de az említett csapadékperiódusok okozhatnak gondokat. A rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék a karsztvízben zavarosságot és bakteriális fertőzöttséget okoz. Ráadásul a gyors, nagy volumenű csapadék nem marad meg a karsztban, hanem eltávozik a vízfolyásokban.

A hőmérséklet emelkedése a későbbiekben lehet komoly befolyásoló tényező. Például azért, mert a klímaváltozás rontja a Bükk-hegységben amúgy sem őshonos fenyőerdők túlélési esélyeit. A pótlásukról idejében gondoskodni kell őshonos fafajokkal (például tölgy és bükk), mert alapvetően az erdőségek nyújtják a legstabilabb védelmet a vízbázisoknak.

Bánni kell az erdővel

A bajok megelőzésére vízbázis-védelmi intézkedéseket kell bevetni a jövőben. Ilyen eszköz a tudatos erdőgazdálkodás, a szennyezőforrások kiszűrése, monitoring rendszer kiépítése, víztárolók kialakítása. A projekt azonban foglalkozik gazdasági, társadalmi tényezőkkel is. Például csökkenteni kell a vízfogyasztást, víztakarékos berendezéseket kell beépíteni, de ide tartozik az is, hogy a miskolci ivóvízrendszer jelenlegi nagyon magas, 26 százalékos veszteségét drasztikusan csökkenteni kell.

Mindezen intézkedések ellenére bekövetkezhet száz éves távlatban vízhiány, amit – miként korábban – más forrásokból kell majd biztosítani.

ÉM-SZB

Kilenc országban mérték fel

Kilenc ország tizenöt intézményének – Magyarországról a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság – részvételével kezdődött meg 2009-ben a CC-waterS (Climate Change and Impacts on Water Suplly) projekt azzal a céllal, hogy vizsgálja az ivóvízellátást várható kockázatait és az erre adható válaszokat. A projekt 2012 tavaszán zárul.

Amire figyelnünk kell