„Meglovagolnák” a melegvizet

Kistokaj, Mályi , Nyékládháza -Üvegházak, haltenyésztés, új típusú gazdálkodás és a turizmus fejlesztése – ezen gondolatok foglalkoztatják már egy ideje Kistokaj, Mályi és Nyékládháza polgármestereit. A fejlesztési elképzelések alapja pedig nem más, mint a Kistokajban elindult geotermikus beruházás, ami új távlatokat nyit meg a három település számára. S mindez napról napra kézzel foghatóbbá válik, ugyanis a tavaly őszi első sikeres fúrást követően a napokban megkezdődtek a miskolci geotermikus rendszer tervezett kútjainak második, a kistokaji kutak közül az első fúrási munkálatai.

Munkahelyet teremtenének

A 3-as főútról már hetek óta jól látható munkálatok folynak a területen. Az előkészítés és a kezdőcső elhelyezését követően felvonult a fúrást végző cég. A fúró berendezés felépítése a napokban befejeződik, így a munkálatok várhatóan egy-két héten belül kezdődhetnek – tudtuk meg a helyszínen, ahol a három település polgármestere tájékozódott a munkálatokról.

– Nemcsak minket érdekel, hogy halad a beruházással a PannErgy, a lakosság is nagyon várja már, hogy elkezdődjön a fúrás. A nagy kitörést azonban az jelentené, ha már arról számolhatnánk be, hogy munkahelyteremtő beruházások indulnak – mondta Kupainé Ambrus Gyöngyi, Kistokaj polgármestere, s egyben a Geo-Nord Geotermikus Távhő Klaszter irányító bizottságának elnöke. – Nekünk különösen fontos, hogy a geotermiára alapozva elinduljon a fejlődés a térségben, mi ugyanis nem vagyunk hátrányos helyzetű település, mert a miskolci kistérséghez tartozunk, s emiatt sok pályázatból kimaradunk. Mi is, önkormányzatként, meg a vállalkozásaink is. Most azonban olyan esélyt kapunk, amit igyekszünk a lehető legjobban kiaknázni. Elsősorban a mezőgazdaság fejlesztésében gondolkodunk, mert jó termőföldeink vannak, de teljesen más szerkezetben és technológiákban.

Nyékládházán is nagy várakozás övezi a geotermikus energiával kapcsolatos dolgokat. Mint azt Urbán Sándorné, a város polgármestere jelezte, Nyékládháza csatlakozott a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvésekhez, éppen ezért minél nagyobb arányú alternatív energia felhasználására törekednek.

– Elsősorban a napenergia és a geotermikus energia hasznosításában gondolkodunk, de a biomassza felhasználására is vannak elképzeléseink. Legalább ilyen fontos cél a munkahelyteremtés – üvegházak és haltenyészetek telepítésével szeretnénk muegélhetést biztosítani minél több családnak. A környékünkön lévő tavak miatt logikus gondolat a haltenyészet kialakítása, emellett külföldről is mutatkozik érdeklődés. Az üvegházaknak pedig már a helyet keressük – hangsúlyozta.

Az egyetlen kitörési pont

– Ennek a térségnek ez az egyetlen kitörési pontja. A klaszter keretében munkacsoportokat hozunk létre annak érdekében, hogy kidolgozzuk, hogyan lehet minderre ráépíteni az agrárium és a turizmus fejlesztését. Kell, hogy csökkenjenek a kiadásaink és csak a melegvíztől remélhetjük, hogy fellendítjük a gazdaságot. S amióta elkezdődtek az ezzel kapcsolatos egyeztetések, megélénkült az érdeklődés Mályi iránt – tette hozzá Viszokai István, a település polgármestere.

- ÉM -

Állami szerepvállalással

A Geo-Nord Geotermikus Távhő Klaszter kezdeményezésére az elmúlt hónapokban elindult egy párbeszéd a fejlesztések lehetséges irányáról őstermelők és helyi gazdák bevonásával. Kupainé Ambrus Gyöngyi szerint ugyanis egy dolog a lehetőség, a másik, hogy tudnak-e élni vele.

– Az agrárfejlesztés kitörési lehetőség a település és mikrorégió számára, de a gazdák kicsit félve néznek a változások elé. Az elmúlt években felépítették a maguk gazdaságát, amit most át kellene alakítani, a szerkezetátalakításhoz azonban elengedhetetlen az állami szerepvállalás – hangsúlyozza. – Termelési és értékesítési szövetséget hoznánk létre, gazdaboltokat létesítenénk, ezeket az elképzeléseket azonban össze kell fogni. Egy év alatt el kell készülnie a terveknek, hogy mire befejeződik a beruházás, rajtolhasson a fejlesztés.

Mint mondta, mindehhez a beruházói oldalról is maximális támogatást élveznek.