2011.06.02. 20:59

Akcióterv mint adósságcsapda?

<p>Miskolc - A szakértő szerint az Otthonvédelmi Akcióterv nem nyújt igazi segítséget.</p>

Az Otthonvédelmi Akcióterv legfőbb irányvonalait hétfőn megismerhették az emberek. A részletekre leginkább azok a devizahitelesek kíváncsiak, akik már hosszabb ideje nem tudják fizetni törlesztőrészleteiket, az akcióterv ugyanis az ő megsegítésükre készült.

De valóban segítséget nyújt a csomag? – tettük föl a kérdést elsőként Tuza Máté pénzügyi tanácsadónak, aki nap mint nap bajba került devizahitelesek problémáját próbálja megoldani. Leszögezte: az akcióterv nem nyújt valódi segítséget, úgy tűnik, csupán látszatintézkedésről van szó. Az svájci frank árfolyam-emelkedése miatti többletteher ugyanis nem tűnik el, hanem tőkésedik, tehát újabb kamatok terhelik, így a hitelesek adóssága nem csökken, hanem nő. A hiteleseknek az nyújtott volna igazi segítséget, ha törlesztőrészleteik maradtak volna a hitel felvételekor megállapított szinten, ezt azonban se a pénzintézetek, se az állam nem vállalja be.

Adósságcsapda

– Ez adósságcsapda – állapítja meg a szakértő, hozzátéve – kevés olyan bank van, amelyik rugalmasan áll az adósok problémáihoz. Aki például elveszti a munkahelyét, törlesztőrészletet fizethetne, majd amikor talál munkát, a különbözetet is ki tudná egyenlíteni.

Tuza Máté szerint a pénzintézeteket az utóbbi időben jó pár kedvezőtlen intézkedés érte a kormány részéről, ezért nem valószínű, hogy további segítséget nyújtanak majd a hiteleseknek. Az viszont nagyon kedvezőtlenül hat a gazdaságra és az ingatlanpiacra, hogy a hitelezés átesett a ló másik oldalára. Most az ügyfelek alig 10 százaléka felel csak meg a bankok feltételeinek.

Kivártak

Kíváncsiak voltunk arra is, vajon hogyan hat az ingatlanpiacra az akcióterv. Ezért Végső Tibornál, a Miskolci Ingatlanközvetítők Szövetségének elnökénél érdeklődtünk. Ő azt mondta, a nyilvánosságra került információkból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, azonban több problémát is felvetnek a tervezett árverések.

Például azt, hogy pár évvel ezelőtt 20-30 százalékkal magasabb áron vásárolták a tulajdonosok lakásaikat, házaikat. Az elnök szerint az árveréseken valószínűleg elkelnek majd az ingatlanok. Mert van vásárló, aki eddig várt, hogy kedvező áron jusson lakáshoz, a befektetők pedig bérbeadás céljából vásárolnak házakat. Ugyanis a munkaerő-piaci helyzet egyre inkább a lakásbérlést, nem pedig a vásárlást ösztönzi.

Több kérdést is feltettünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az akciótervvel kapcsolatban. Például azt, ha az állam megvásárolja a bedőlt hitelű ingatlanokat, menyi teher marad a tulajdonosok vállán? A minisztériumban azt ígérték, később válaszolnak.

Az 5 pontból

Az ötpontos akcióterv néhány részlete:

Az árfolyam, amelyen a devizahitellel rendelkezők kérhetik törlesztőrészletük befagyasztását a svájci frank esetében 180, az eurónál 250, jennél pedig - 100 jenre - 200 forint.

A „valós” és a rögzített árfolyam különbözete egy forintszámlára kerül, amelyre az állam 2014 végéig vállal 100, ezt követően 25 százalékos készfizető kezességet.

A kilakoltatási moratóriumot nem hosszabbítják meg – július 1-jével megszűnik -, de 2011. október 1-jéig „csak” a 30 millió forint fölötti értékű ingatlanok és 20 millió forintnál magasabb kölcsönök esetén lehet árverésre bocsátani a lakásokat és házakat.

A Nemzeti Eszközkezelő a kormány tervei szerint – szoros együttműködésben az önkormányzatokkal – két módon is segíti majd a helyzet rendezését. Egyrészt megvásárolja a bajbajutott adósok ingatlanát (Budapesten és a megyei jogú városokban a hitelszerződés szerinti forgalmi érték 55, városokban 50, egyéb helységekben 35 százalékán). Másrészt zöldmezős beruházásként lakásépítési programot indít.

Akik hitelük rendezése érdekében nagyobb lakásból kisebbe költöznek, kaphatnak kamattámogatott hitelt. Ennek futamideje legfeljebb 5 év, mértéke pedig évi 3,5 százalék lehet.