"Veszélyben a megélhetés és az önbecsülés"

Átalakult január 1-jétől a közfoglalkoztatás rendszere: megszűnt a munkanélküliek rendelkezésre állási támogatása, helyette bérpótló juttatást jár, melynek feltétele legalább 30 nap munkaviszony és a rendezett lakókörnyezet. Az Út a munkához program a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint nem értékteremtő munkára, csak létszámemelésre ösztönzött. Helyette itt az új Nemzeti Közfoglalkoztatási Program. Ennek keretében megszűnik az önkormányzati közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi központok által szervezett közhasznú foglalkoztatás, és megszűnik a hagyományos központi önkormányzati közmunkaprogram is. Helyben a munkaügyi központok döntenek az önkormányzatok közfoglalkoztatási programjairól, új elemként a kis- és közepes vállalkozásokat is bevonják a leghátrányosabb munkanélküliek közfoglalkoztatásába.

Áthidaló megoldás

– A legfontosabb cél, hogy minden dolgozni tudó és akaró embert visszavezessünk az elsődleges munkaerőpiacra. 270 ezer emberről van szó jelen pillanatban – mondta lapunknak a közelmúltban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, úgy folytatva –, ebben a közfoglalkoztatás áthidaló megoldás kell, hogy legyen, nem pedig cél. Éppen ezért a terveink szerint, amíg az elsődleges munkaerőpiacon van hely, addig a munkaügyi központoknak oda kell közvetíteni. Az is igaz, hogy vannak olyan hátrányos helyzetű kistérségek, ahol az önkormányzat a legnagyobb, sőt, helyenként az egyetlen munkáltató, de csak értékteremtő közmunkára adunk pénzt – szögezte le az államtitkár.

Újra segélyen

Hatalmas az elkeseredettség az encsi kistérségben az új közmunkaprogram miatt, fogalmazott Kaufer Virág, LMP-s országgyűlési képviselő, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának a tagja. Párttársának, Gulyás Pál, ináncsi önkormányzati képviselőnek a meghívására járt a napokban a térségben, hogy meghallgassa a polgármesterek és az itt élő emberek problémáit. Kaufer Virág hangsúlyozta: az emberek félnek, hogy elveszítik a munkájukat, az önbecsülésüket, és újra segélyezettként kell élniük. Az LMP szerint a közmunkaprogramok nem helyettesítik a munkahelyteremtést, és önmagukban nem nyújtanak megoldást a tartós munkanélküliség felszámolására, de hatékony regionális fejlesztő programok hiányában az elmaradott kistérségek magukra hagyott, elszigetelt falvaiban a közfoglalkoztatás az egyetlen eszköz a legmélyebb szegénység megelőzésére.

Három vélemény

Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének elnöke

A munkaadók már régen javasolták a kormánynak, hogy a közfoglalkoztatásban, ugyanolyan feltételekkel mint az önkormányzatok, ők is szívesen részt vesznek. Jobb, ha az emberek a gazdaságban végeznek értékteremtő munkát, hiszen így megvan az esélye annak, hogy állandó munkahelyhez jussanak. Az államnak nem munkahelyet kell teremtenie, hanem a vállalkozásokat adó- és járulékbefizetési kedvezményekkel segíteni., hogy azok versenyképesek legyenek. Az elmaradott térségek foglalkoztatási mutatóinak javítását nem a mezőgazdaság oldja majd meg, hanem a képzés.

Kiss Péter, Ináncs polgármestere

Nem végeztek haszontalan munkát az emberek Ináncson az Út a munkához program keretében. Tavaly 80 embert tudott foglalkoztatni az önkormányzat 8 órás munkaidőben egész évben 65 millió forintból. Az idén 8 ember 8 órás foglalkoztatására lesz lehetőség 6 hónap időtartamra, és 83 ember 4 órás foglalkoztatására, szintén 6 hónapig. De az embereket 2 hónaponként cserélgetni kell majd, mert jövőre csak annak jár bértámogatási járadék, aki 30 napos munkaviszonyt tud igazolni. Ináncson a közfoglalkoztatottak zöldéget, gyümölcsöt termeltek, a közétkeztetés számára tésztát készítettek, a település vízfolyásait megtisztították, részt vettek az iskola felújításában és a ravatalozó bővítésében.

Juhász Jánosné korábbi közfoglakoztatott

Tavaly tésztát gyártottunk az iskolakonyha számára. Boldog voltam, hogy dolgozhattam, végre nőnek éreztem magamat. Másfél évig volt munkám, tudtam fizetni a lakáshitelemet, és ennivalóra is jutott. Most nincs munkám, nem tudom fizetni a hitelt, félek, hogy a házat elárverezik a fejem fölül, ami egyébként egyszer már majdnem megtörtént. A gázt már kikapcsolták, villannyal fűtök, de így meg hatalmas a villanyszámlám. Egyedül nevelem a két gyermekemet, tavaly 60 ezer 200 forintot kerestem, most 39 ezer 600 forint álláskeresési járadékot kapok. Kereskedő a végzettségem, de a környéken munkát nem kapok, messzire viszont nem tudok menni, mert nincs, aki a gyermekeimre vigyázzon.

A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program legfőbb elemei

Az új rendszerben a munkaügyi központok helyben döntenek az önkormányzatok új közfoglalkoztatási programjairól.

Új elemként a vállalkozások, az egyházak és a civil szervezetek is bevonhatók a leghátrányosabb helyzetű munkanélküliek közfoglalkoztatásába.

Az új pályázati rendszerben közfoglalkoztatási támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a pályázó alá tudja támasztani, hogy a foglalkoztatás értékteremtő, költségigénye megalapozott, és garantálja, hogy bővül a munkahelyek száma.

A támogatás pedig nem csak a munkabérre, hanem részben a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közvetlen költségekre is kiterjed.

A közfoglalkoztatás új rendszerében a rendelkezésre állási támogatást (rát) 2011. január 1-től bérpótló juttatás (bpj) váltotta fel, ehhez a rendelkezésre állási támogatásnál szigorúbb jogosultsági feltételek szükségesek és nagyobb aktivitást vár el az álláskeresőktől: évente legalább 30 munkanap munkaviszonyt kell igazolni, és aki ilyen támogatást igényel, annak iskolai végzettségétől függetlenül el kell fogadnia a felajánlott közmunkát.

Segélyt csak az kaphat, aki nem munkaképes, vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott; aki munkavállalásra képes, annak a támogatás igénybe vételéhez a korábbinál több kötelezettséget állapít meg a jogszabály.

Az önkormányzat, egyház, civil szervezet által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatásba az alacsony iskolai végzettségű, szociálisan rászoruló bérpótló juttatásban részesülőket vonnák be.

A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási rendszerben a korábban közhasznú munkavégzés keretében támogatott intézmények vehetnek részt.

Az országos közfoglalkoztatási program keretében valósíthatók majd meg a jelentős nemzetgazdasági haszonnal járó, egész ágazatokat átfogó programok.

A bérpótló juttatásban részesülők vállalkozásoknál történő foglalkoztatás esetén a támogatás legfeljebb nyolc hónapra szólhat.