2010.11.10. 14:06
Nézőpont: Ha felépült végül...
<p><em>Páratlan társadalmi összefogás alakult ki az év eleji árvizek okozta károk elhárítására. Magánemberek, kisebb-nagyobb közösségek mozdultak meg, korábban vegetáló segélyszervezetek éledtek újjá</em>. <strong>Pap Gyula jegyzete.</strong></p>
Sokakban ébredt fel az együttérző tenni akarás, hogy legalább némi segítséget nyújtsanak a sok esetben egy egész élet munkáját elvesztőknek. A civil és állami összefogás eredményeként mára talán állíthatjuk: senki nem marad fedél nélkül a hideg napokra, ha közel sem a korábbi színvonalon, de tovább is van élet a pusztítás után. A „nem volt hiába” kellemes érzése mellett, némi hiányérzet is megfogalmazódhat azokban, akik a kezdeti, egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó „tuti” megítélések után szeretnék ismerni a „dolgok ilyetén alakulásának” egzakt elemzését. Nem csak a felelősök miatt – azon már részben e nélkül is túlvagyunk –, hanem például az okból, hogy megtudjuk – amit vannak, akik azért sejtenek –, hogy hova kellene haladéktalanul megújított, megerősített gátrendszer, melyek a legsürgetőbb intézkedések, hogy a katasztrófa rövid időn belül ne ismétlődhessen meg.
Beköltözve új otthonaikba, kissé talán megnyugodva, de szívesen vennék a választ sokan a kérdésekre. Mert odakinn ismét esik az eső...
Újra ház, a Hit segítségével Felsőzsolcán
Kötbér: kinek, mikortól, hogyan?