"Előremutató, de több kellene"

November elején kerül a kormány elé az egészségügyi államtitkárság újabb „rendszerigazgató” csomagja, amely legalább 12 törvénymódosítást tartalmaz. Dr. Csiba Gábor, aki egyébként maga is egy súlypontivá kinevezett nagykórházat igazgat, régóta sürgette az egészségügyi ellátórendszer változását. Vajon a mennyire elégedett a tervezettel0?

– A leglátványosabb eleme a súlypontiság megszüntetését érzem, amely eddig sem jelentett semmit, azon túl, hogy 3 évre rögzítette az intézmény struktúráját. Ám a súlypontinak kinevezett kórházak sem kaptak semmilyen plusz felhatalmazást, többletfinanszírozás sem járt vele, ugyanakkor keverte a szakmai hierarchiát a területi elvvel. Nagytudású, sokszakmás intézményeket vettek egy kalap alá 2-3 alapszakmás, szakmai periférián lévőkkel. Vagyis azonos presztízzsel rendelkező kórházak korántsem voltak képesek azonos ellátást nyújtani. Elvileg a súlyponti kórházak beteget nem küldhettek volna tovább, de felszereltség és tudás híján ennek a 39 súlyponti kórházból mintegy 19, amelyet szubjektív alapon jelöltek ki, nem tudott eleget tenni – elemezte az eltörlés indokát a kórházvezető. Ugyanakkor nem rejtette véka alá: az intézkedés nem hiba nélkül való.

Mindent a helyén

– Hiányolom, hogy a súlypontiság helyére nem tesz semmit a javaslat, mint például a progressziviátást. Annak meghatározását, mely intézményekben milyen ellátásokat finanszíroznak. Például: egy klinikán ne műtsenek sérvet, vagy ha mégis, semmiképp ne kapjon azért több finanszírozást, mint egy kiskórház! De leginkább ne ott műtsék a sérvet, mert annak a felszereltségnek és szakmai tudásnak más téren kell kamatoznia. Ígérik ugyan, hogy meghatározzák az ellátási hierarchiát, de csak egy év múlva – mondta dr. Csiba Gábor.

Saját hatáskörben

Másik lényeges elemként emelte ki a kapacitás-átcsoportosításra, felosztásra vonatkozó változást.

– Ez a regionális egészségügyi tanácsok szerepét gyengíti, sőt, ki is iktatja azokat. Ugyanis az intézmény összkapacitásán belüli 10 százalékos változtatásra felhatalmazza magát az intézményt, míg 30 százalékos határig a változtatás a tulajdonos „akciója”. Ez egyszerűbbé, rugalmasabbá teszi a rendszert – vélekedik.

Az OEP büntetési jogosultságára és a büntetés mértékére vonatkozó változást a megkérdezett egészségpolitikus igazságosabbnak tartja az eddigi szabályizásnál.

Ha nem trükközés

– Az ellenőrzések során kibukott hibák 90 százaléka számolási, adminisztrációs hibákból eredt, s mintegy 10 százalékára illett rá, hogy „trükköznek a kórházak”. Ennek ellenére a büntetés egységesen szigorú volt: az eltérés másfélszeresét kellett visszafizetni, még akkor is, ha az OEP még ki sem fizette a túlszámlázott összeget. A javaslat szerint a jövőben az adminisztrációs hibából eredően csak az elismert és már kifizetett tételt kell visszafizetni.

„Előremutató, de több kellene”, ez dr. Csiba Gábor összefoglaló véleménye a „salátatörvény” egészségügyi ellátórendszerre vonatkozó várható hatásáról.

– Ennél nagyobb lépésre van szükség – tette hozzá.

Szalóczi Katalin