Egyedülálló magyar találmány

Az alkalmazásában és kialakításában egyaránt világújdonságnak számító magyar találmány prototípusát dr. Kellényi Lóránt professzor, akadémiai kutató fejlesztette ki, annak mását, valamint az első öt példányát a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Nanotechnológiai Kutatóintézetében (Bay-Nano) készítik el.

A napokban bemutatott műszerrel olyan korai elváltozások is észlelhetők, amelyeket magán esetleg nem is vesz észre az idős(ödő) ember. Annak mérésére, hogy hol tart a mentális leépülésben (ami 30 éves kortól elkerülhetetlen, mondhatni természetes folyamat, elegendő egy fülhallgatót a fejére tenni és közben a hangok hallatán egy gombnyomással jelzéseket adni. A készülék a gondolkodáson túl a szív-érrendszer működéséről, a kézremegésről, a carotis- (az agyat ellátó ér) és a perifériális keringéséről, a vegetatív idegrendszer működéséről is információkat ad. A mért adatok, a számítógép képernyőjén megjelenő görbék elemzése alapján meghatározható, hogy az illető korának megfelelő-e az elváltozás mértéke, vagy annál komolyabb; igényel-e további orvosi kivizsgálást, ellátást, avagy terápia gyanánt megfelelő mentális és fizikai tréningekkel, étrenddel lehet lassítani a tendenciát.

Személyes élmény

A feltaláló 80-on felüli prof.Kellényi Lórántneurobiológus, agykutató, eredetileg villamosmérnök, elmesélte, hogy a több évtizedes kutatáson alapuló műszer kifejlesztéséhez hozzájárult egy személyes élménye. Infarktus utáni nagyműtétből ébredve azt tapasztalta: „mintha valami elveszett volna”. Romlottak a mentális képességei, a memóriája. Ez indította arra, hogy a fejlesztését az időskor problémája felől vigye tovább. Több mint 100, altatásos nagyműtéten átesett betegen történt vizsgálatai igazolták a feltevését, miszerint a többórás altatás a betegek jelentős részénél (az eddigiek szerint 40 százalékánál) elváltozásokat okoz az agy működésében, holott ezzel a rehabilitáció során nemigen szoktak törődni. „Márpedig az agyat is tréningeztetni kell!” Ő is ennek köszönheti munkaképességének visszanyerését. Készülékének eddigi kipróbálása során arra jutott: a nők mentálisan sokkal sérülékenyebbek, mint a férfiak, így korábbi nyugdíjazásukat is indokoltnak tartja, sokuknál nemigen várható el, hogy 50 fölött ugyanazt a munkát végezzék, mint korábban. Ugyanakkor fontos célként jelölte meg – különösen a várható életkor kitolódásával – a munkaképesség meghosszabbítását, illetve az önellátásra képes időszakét. Ez nem csupán az egyének és a családok szempontjából volna kívánatos, de a társadaloméból is: egyetlen év alatt is milliárdokat lehetne megtakarítani azáltal, ha az idős emberek tömege nem szorulna az egészségügyi és szociális intézményrendszerre.

Fiatalok bevonásával

Dr. Pungor András, a Bay-Nano igazgatója bemutatta azt az öt fiatal mérnökhallgatót is, akik Gáti Attila, a Miskolci Egyetem docensének vezetésével közreműködtek a készülék előállításában. Dr. Szalkai Iván, a Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter vezetője arról is szólt: a klaszter más tagjainak bevonásával az öt készülékkel 2000 emberre kívánják kiterjeszteni a vizsgálatokat. Reményeik szerint hamarosan megkezdődhet a sorozatgyártás, így a háziorvosok által elérhető áron előbb-utóbb széles körben elterjedhet az újfajata szűrővizsgálati eszköz és módszer.

Szalóczi Katalin