2010.08.02. 08:00
Érpatakról Miskolcon
<p>Érpatak, Miskolc - Érpatak polgármesterét, Orosz Mihály Zoltánt számos alkalommal meghívták már Miskolcra, hogy meséljen tapasztalatairól, miként sikerült községében megteremteni a közbiztonságot. Orosz Mihály Zoltán legutóbb pénteken járt a borsodi megyeszékhelyen.</p>
A polgármester először leszögezte: nem szereti a címkéket, amelyek hatására egyes csoportokat szembe lehet fordítani egymással – cigányokat a magyarokkal, konzervatívokat a liberálisokkal. Érpatak esetében egyetlen „osztályozási szempontot” vettek figyelembe: ki az aki építi, s ki az, aki rombolja a közösséget. Aki építi, minden segítséget megkap, amire szüksége van, aki pedig rombolja, azt először arra igyekeznek rávenni, hogy változtasson viselkedésén, ha nem sikerül, akkor arra, hogy hagyja el a közösséget, ha pedig ez sem ment, minden eszközzel azon voltak, hogy a renitenseket „kiemeljék” a közösségből.
A polgármester hangsúlyozta: a jogok mellé minden esetben kötelességek is párosulnak, ezért aki kap a közösségtől, attól azt is elvárják, hogy adjon is valamit, és ez alól senki sem lehet kivétel. A szegénység nem ok arra, hogy valaki elhanyagolja a környezetét, másokat zavaró, veszélyeztető módon éljen. A bevezetett „szigorítások” mindenkire kiterjedtek, nem volt kivétel egyetlen csoport vagy egyén sem: a kivetett helyi adókat mindenkitől beszedték, beszedik, a kiszabott bírságokat behajtják. Ha valaki nem tudja kifizetni, az ledolgozza. Senki számára sem biztosítanak kiskapukat, legyen az prominens vagy lumpen.
Érpatakon a törvények következetes betartatásának hatására a közösséget leginkább irritáló bűncselekmények szinte teljesen megszűntek, ha van is erőszakos bűncselekmény, az is legfeljebb családi körben esik meg, s a vagyon elleni bűncselekmények száma is látványosan csökkent. A lakosság annyira komolyan veszi a „szigorítást”, hogy mára már olyasmi miatt is feljelentést tesz, hogy eltűnt egy üveg uborkája a spájzból. A polgármester kifejtette: a rendőrséget rászorították, hogy járjon el a legapróbbnak ítélt ügyekben is, és statisztikagyártás, pénzbeszedés helyett érdemi munkát végezzen. A rendcsinálást a polgármester szerint a nagyobb, leghangosabb gazfickókkal kell kezdeni, mert akkor a kisebbek eleve nem is mernek próbálkozni. Orosz Mihály Zoltán elmondta még: a konfliktusokat fel kell vállalni, a konfrontáció elől nem szabad kitérni, mert ezzel lehet elejét venni a későbbi problémáknak.
Gyakran elhangzik, hogy Érpatak kicsi, alig kétezer fős település, ahol mindenki ismer mindenkit, ezért egy ekkora településen valóban alkalmazható, bevezethető a „modell”, Miskolc azonban már csak méreteinél fogva sem alkalmas erre, mert itt nem csak a helyben lakó, de a „vendégbűnözők” is gondot okoznak, ráadásul a lakosság migrációja is intenzívebb. A polgármester szerint jól megválasztott, a törvényeket következetesen betartató, megfelelő létszámú apparátussal a nagyobb városokban is alkalmazható az Érpatakon bevált rendszer, ráadásul itt a pénz sem jelenthet akadályt, ugyanis össze sem lehet hasonlítani a miskolci költségvetést az érpatakival.
A Miskolc „szlömösödő” városrészein élők között egyre többen vannak olyanok, akik hathatós intézkedéseket sürgetnek, hogy a közösséget irritáló módon élő, szemetet felhalmozó, szennyvizet az utcára engedő családokkal szemben keményen lépjenek fel a hatóságok.
A legkeményebb maggal kezdte Érpatak polgármestere
