Régi falak a „Pannon-tenger” alatt

Falakat találtak a régészek a Herman Ottó Múzeum előtti építkezésnél. Mint arról beszámoltunk: Pannon-tenger múzeum épül a területen. Az építkezés előtt azonban megelőző régészeti feltárásokra volt szükség. Ennek oka: a múzeum épülete ideiglenes műemlékként nyilvántartott, valamint a terület regisztrált lelőhely. Mindezt Paszternák István, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi irodájának vezetője mondta el lapunknak. Azt is, hogy – éppen a terület kettős védettsége miatt – az építési engedélyeztetésben a hivatal volt az elsőfokú hatóság.

Paszternák István megerősítette: kerültek elő leletek, de nem azokra, amikre számítottak. „Mivel az Avas ősrégészeti leletekben gazdag, ezért itt is ilyeneket vártunk” – tette hozzá. Amit találtunk – folytatta –, minden feltételezés szerint egy XIX. századi visszabontott épület pincemaradványa. Azé, amelyre az 50-es években a múzeum, akkor még pártszékház, épült – tudtuk meg.

Menteni a menthetőt

Mivel régészeti hagyatéknak az 1711. előtti leletek számítanak, ezért ez nem áll védelem alatt, azaz a tulajdonos dönti el, megtartja vagy sem – fogalmazott. Azt azonban hangsúlyozta: a most megtalált épületrom a miskolci várostörténet egy érdekes része, hiszen a XX. század második felében értékpusztító bontás söpört végig a városon, nem kímélve az ilyen jellegű épületeket sem – mondta.

Az irodavezető szerint a lelet megtartásában az okozhat gondot, hogy a pályázatok – a Pannon-tenger múzeum is ennek keretében épül – semmilyen átalakítást, a terveken való változtatást nem támogatnak. De az irodavezető szerint megőrzésükre más megoldás is van: egy háromdimmenziós térszkennel. Így vissza lehetne vetíteni a most megtalált leleteket, olyan élményt nyújtva, mintha ott sétálnánk a romok között. Ezzel menteni lehetne a menthetőt – vélekedett.

Viga Gyulát, a múzeum igazgatóját is megkerestük, aki ugyanazt az információt adta, mint az irodavezető: XIX századi romokról van szó. Bővebb információt szeptember 15-re ígért.