2010.08.10. 15:44

„Feltárjuk a közélet fontos kérdéseit”

<p>Tokaj - Sokágú síp Tokajban, A magyar irodalom égtájai címmel nyílik meg szerdán Tokajban az írótábor.</p>

A határon túli magyar irodalomé a főszerep az idei Tokaji írótáborban, harminchat előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a három nap alatt e témában, tudtuk meg Mezey Katalintól.

– 90 esztendeje már, hogy a magyar népesség jelentős hányada a határainkon kívül él – mondta az írótábor kuratóriumi elnöke. – Nagy jelentőségűek az alkotóik, könyveket adnak ki, folyóiratokat működtetnek, de sok-sok éven át nem volt folyamatos velük a kapcsolattartás. S bár húsz éve, hogy kisebb az elszigetelődés, de mégsem látjuk rendszerben a teljes magyar irodalmi életet. Ennek feltérképezése az idei tábor feladata.

Nem tudnak egymásról

Mezey Katalin kifejtette, minden előadó a szomszédos országokból érkezik. A mai kulturális egységet szeretnék megjeleníteni a határon túliak szempontján, tudásán keresztül. Ez már csak azért is hiánypótlás, hiszen a magyar irodalmi oktatásban nem jelenik meg a határon túli irodalom, mint ahogy náluk sem az anyaországé. Mindemellett ha mi – ha nem is teljes mélységében –tudunk is róluk, ők, a különböző országban élők, egymásról szinte semmit.

– Vagyis az összefoglalás is lenne a feladatunk, és az, hogy bevonjuk ezt a problémakört az irodalmi látómezőbe – fogalmazott.

Kérdeztük, mennyire épül be az irodalmi életbe mindaz, ami az írótáborokban elhangzik: pusztába kiáltott szó, vagy van-e utóélete munkájuknak. A kuratóriumi elnök hangsúlyozta, Tiszaladányban év közben is összegyűlnek, és nem csak a tábor vendégei, hogy továbbgondolják a Tokajban elhangzottakat. Minden esztendőben megjelenik az írótábor évkönyve is, amely egybefoglalja, megörökíti annak szellemi hozadékát.

Hozadéka: gyes, gyed

Konkrét példát is említ: jónéhány éve már, amikor Fekete Gyula író és szociográfus kezdeményezésére a magyarországi demográfiai helyzet, a gyermekszám csökkenése és a társadalom elöregedésének gazdasági hatása volt a téma. A táborban elhangzottakról hosszan cikkeztek a lapok, poltitikai és társadalmi fórumokon vitáztak róla, és ennek következményeként született meg a gyes, a gyed.

–Úgy gondolom, többször is előfordult a 38 év alatt, hogy az írótábor tudatosított társadalmi problémákat – mondta Mezey Katalin. – Mindig az a célunk és feladatunk, hogy feltárjuk a közélet fontos kérdéseit.

- ÉM-HM -

„Szellemi műhelyhez kell csatlakozni”

Milyen ma a magyar író? Dolgozhat-e magányos farkasként, vagy csatlakoznia kell valamilyen csoportosuláshoz? – kérdeztük Mezey Katalint, aki prózaíró, költő, műfordító. Még az olyan magányos író, mint Márai Sándor is azt vallotta, hogy kell legalább egy jó olvasó, válaszolta.

– Szellemi műhelyekhez, folyóiratokhoz kell csatlakozni, fontos a folyamatosan párbeszéd. Nem lehet visszhang nélkül alkotni, fontos, hogy visszaigazoljanak – mondta. A legfontosabb pedig a szakmai közösség, vallja: az írótársak, az irodalomkritikusok, a hozzáértők. Ő maga szerencsés helyzetben van,árulta el, hiszen családja csupa szakmabeliből áll: férje Oláh János (író, költő), fia Lackfi János (költő, műfordító), kisebb gyermekei képzőművészek.

Kérdeztük, meg tud-e élni ma egy író a honoráriumokból. Mezey Katalin szerint legfeljebb egy tucatnyian lehetnek ilyenek Magyarországon, azok, akik külföldön is megjelennek, külföldi pályázatokon nyernek. Talán azok a divatírók is, akik bestsellereket írnak, de ebben nem biztos. Beszélik ugyanis, hogy hiába jelennek meg százezres példányban a könyveik, a kiadók elviszik a haszon nagy részét.

– A többség szabadidejében ír, és szerkesztőként, könyvkiadóként, újságíróként, tanárként keresi a kenyerét. Van író ismerősöm, aki technikatanárként dolgozik – mondta.