Önkormányzati zöldterületek

A zöldterületeknek jelentős

szerepe van a települések,

kiemelten a

városokkörnyezetének

alakításában. Előnyösen

befolyásolja az ökológiai

viszonyokat, kedvezően módosítja a

helyi klímát, a hő-

és vízháztartást, a

levegő szennyezettségének

alakulását, a zaj

terjedését, javítja a

település lakóinak

fiziológiai közérzetét

és a település esztétikai

megjelenését. A legfontosabb

környezetvédelmi célokat, és

az eléréséhez

szükséges intézkedéseket az

Or-szággyűlés a 2003-2008

közötti időszakra szóló

Nemzeti Környezetvédelmi Programban

(NKP-II) határozta meg. A környezet

védelméről szóló

törvény pedig helyi

környezetvédelmi program

készítését írta

elő a települési

önkormányzatok

számára, amelynek tartalmaznia kellett a

zöldterület-gazdálkodás

településre vonatkozó feladatait.

Ennek

összeállításánál

az ellenőrzött önkormányzatok 70

százaléka figyelembe vette az

NKP-II előírásait és

az önkormányzatok mintegy

felénél tartalmazta a

zöldterület-gazdálkodás

településre vonatkozó feladatait

és előírásait.

Három település a

megyében

A zöldterület fenntartása

és fejlesztése, mint

önkormányzati feladat az

ellenőrzött

önkormányzatok

kétharmadánál szerepelt az

SzMSz-ben, gazdasági programban,

azonban annak tartalmát, ennek keretében

végrehajtandó feladatokat

részletesen nem határozták meg.

Megyénkből három

települesen ellenőrzött az

ÁSZ, Muhi, Taktabáj és

Györgytarló

önkormányzatát keresték fel a

vizsgálat során. Muhi

környezetvédelmi programját

véleményezte a Megyei

Főépítészi Iroda, hogy a

program kiemelkedő részét kell

képeznie a természetes környezet

védelme mellett a művi,

épített környezet

védelmének, illetve azok

kölcsönhatás

vizsgálatának is. A természeti

környezet védelmének

tárgykörében javasolták, hogy

foglalkozzon a program a

tájvédelemmel, a

környezetalakítással –

állapította meg a jelentés

és erősítette meg

Czinglérné Tóth

Gizella polgármester. Elmondta a

rendelkezésre álló

forrásoknak megfelelően, tudják

megőrizni az állapotát a mintegy

százéves

iskolaépületnek és a

többi védett

építménynek.

A számok

Az NKP-II célul tűzte ki az egy

városi lakosra jutó

közhasználatú

zöldterületek nagyságának

1999/2000. évi 38,7 négyzetméter

alapállapotról 45

négyzetméterre való

növelését 2008-ra. Valamennyi

város ingatlanvagyon-kataszterében

kimutatott adatok alapján az egy lakosra

jutó zöldterület a

várt növekedéssel szemben

csökkent csupán 22,25

négyzetméter volt. Az

ellenőrzött városi, kerületi

önkormányzatok tulajdonában

lévő zöldterület 2008-ban

jelentősen alatta maradt

célkitűzésének, az egy

lakosra jutó zöldterület

mennyisége a városoknál

0,49-144,06 négyzetméter között

szóródott.

A hiányosságok

A feladatok tervezésére az

önkormányzatok 58

százaléka nem fordított kellő

figyelmet, mert nem határozta meg a

zöldterület-gazdálkodással

kapcsolatos konkrét feladatait. Ezek az

önkormányzatok a feladatokat

és a költségvetési

kiadásokat a korábbi évek

tapasztalatai és az előző évi

kiadásaik alapján tervezték. Nem

volt jellemző a

zöldterület-gazdálkodási

feladatterv technológiai-, idő-,

alapanyag-, létszám- és

gépszükségleti tervvel

való alátámasztása sem. Az

önkormányzatok negyede

mérte csak fel a

lakosságzöldterületekkel

kapcsolatos igényeit.