Göröngyös út a munkához

A tapasztalatokról kérdeztük

Szabó Józsefet, az

Észak-Magyarországi Regionális

Munkaügyi Központ

főigazgatóját.

Ahol sikeres

– A sikeresség függvénye az

önkormányzatok

hozzáállása. Ahol kellő

gondot fordítanak a

munkavállalókra és a

munkájukra, s nemcsak a mennyiség, a

minőség is számít, ott

jól működik és hasznos a

program. Nagyon fontos lenne, hogy az

értékteremtés

irányába mozduljon el, azaz

például ne csak utcasepréssel

és szemétszedéssel foglalkozzanak

az érintettek, hanem olyan munkát

végezzenek, amire büszkék lehetnek.

Ez mindenkinek érdeke, ugyanis a

közcélú munkát

végzőknek is más a

hozzáállásuk, ha tudják,

hogy értéket teremthetnek, és a

településeknek is javára

válik, ha ezek az emberek örömmel

végzik a szükséges feladatokat

– hangsúlyozta Szabó

József. Mint megtudtuk, a

polgármesterek visszajelzése

alapján pozitív, hogy a program

révén kezdenek visszaszokni a munka

világába az érintettek és

nagyon kicsi a lemorzsolódás.

– A régióban a 19 516

érintett közül mindössze 1068

morzsolódott le, akik nem

vállalták a munkát, vagy nem

vettek részt a kötelező

képzésben. A régióban

több mint 2,2 milliárd forintot

fordítottak eddig a programra. Szervezetünk

610 önkormányzattal áll kapcsolatban

és azok tudják a legjobb

eredményeket felmutatni, akik ezt

megelőzően is értékteremtő

közhasznú munkát végeztettek

a településen. Közülük is

kiemelendő Ricse, Cigánd,

Hidvégardó, Miskolc

és Ónod, de sok

önkormányzatnál komolyan veszik ezt

a foglalkoztatási lehetőséget.

Vannak viszont negatív példák is

– jegyezte meg az igazgató.

Pozitív eredmény Szabó

József szerint a lakosság

kedvezően fogadta, hogy végre nem munka

nélkül kapják a szociális

segélyt az érintettek. A fekete

munkások száma is csökken a program

révén, hiszen nem tudnak egyszerre

két helyen lenni, így legalizálni

kell a munkájukat.

További pozitívum, hogy bővült

az alkalmazási lehetőség, ugyanis

immár nemcsak az önkormányzatok,

hanem más állami szervek is

foglalkoztathatják a programban bevontakat a

helyi önkormányzatokkal kötött

megállapodás alapján, így a

jövőben több ember dolgozhat a

közcélú foglalkoztatásban.

finomításra

szorul

1. A program egyik

legnagyobb

hátráltatója volt,

hogy az önkormányzatok

többsége nem volt

felkészülve erre a

munkára. Nem voltak

tisztában a feladatokkal,

és hiányoztak a

szerszámok és

egyéb eszközök, amit

az emberek kezébe adhattak volna

(ez utóbbira a

NORDÁ-nál

nemrégiben nyílt egy

pályázati keret).

2.

Közfoglalkoztatási tervet

kellett készíteni, aminek

egy része elfogadhatatlan volt

és különösen

nehéz, hogy megfelelő

munkát találjanak az

önkormányzatok.

Ráadásul sok

településen csak a

hagyományos, főként

kommunális

tevékenységek

elvégzésében

gondolkodnak és kevés

„újszerű

feladatellátás”

jelenik meg a tervekben.

3. Nagy

probléma, hogy nem terjed ki a

korábbi közhasznú

munkát végzők egy

részére és sokakat

kizár a programból. Az

önkormányzatok

megfogalmazása szerint

éppen a legjobban „hadra

fogható”

álláskeresők nem

vonhatók be eme

foglalkoztatásba.

4. Az 55 év

felettieket általában nem

akarják bevonni a programba,

pedig nekik nagy szükség

lenne a nyugdíj miatt a

munkaviszonyra.

5. Egy

családban korábban csak

egy szociális segélyezett

lehetett, most viszont több

RÁT-os lehet, ha nem tudnak

nekik munkát biztosítani.

6. A nagy

városoknál az a

probléma, hogy nem tudnak

elég munkát adni –

például Miskolc

esetében a RÁT-osok csak

igen kis

százalékának van

munkája –, a kis

településeknél pedig

a hozzártés hiánya

okoz problémát. Ezt

lehetett volna orvosolni a

humánerőforrás

szervezőkkel, de ezt nem

használták ki az

önkormányzatok, a 373

engedélyezett

létszámból 110

állás üresen maradt

a régióban, és a

pályázat már

lezárult.