Béketeremtést tanulhattak Miskolcon

A tanácsa az volt: vágják le a

gallyat. Ennél azonban bonyolultabb helyezetkre

is kerestek – és találtak is

– megoldást azona a három

hónapos tanfolyamon, amelyet a Miskolci

Egyetem Állam- és Jogtudományi

Kara szerevezett, és amelyen

mediátorokat képeztek ki. Ezen

rendőrök,

cigányönkormányzati vezetők,

pedagógusok is részt vettek. A tanfolyam

zárásaként Megoldás

és feloldás címmel tartottak

konferenciát pénteken.

Ezen a rendezvényen találkoztunk

dr. Minárné Pejkó

Gabriellával is, aki

Bánhorvátiból érkezett, egy

ottani iskolában tanít. A

munkájához van szükség arra,

hogy megtanulja a helyes

konfliktuskezelést, akár

gyerek-gyerek, gyerek-pedagógus, vagy

pedagógus-szülő között

merüljön is fel. Mert felmerül –

mondta lapunknak. Hozzátette: sajnos annyira

rossz a helyzet, hogy szükség van a

mediátorokra. „A

felülről jövő

intézkedések kivettek a tanárok

kezéből sok eszközt, amellyel rendet,

fegyelmet tarthatnának” –

panaszolta. Elmondta azt is, ha rászól

egy gyerekre, az azonnal a személyiségi

jogaival jön. A jogokkal tisztában vannak,

a kötelességekkel kevésbé

– tette hozzá. Miben segít a

mediációs gyakorlat? „Abban, hogy

indulatmentesen, a konfliktus után

megbeszéljük a problémát,

feloldjuk a konfliktust ” –

válaszolta.

Vajda és

mediátor

A tanfolyamot Szilárdi

László, a Magyar Vajdák

országos szóvivője, a Borsod megyei

vajda tanácsadója is

elvégezte. Mint lapunknak elmondta: azért

jelentkezett a programra, mert más

országokban már találkozott a

mediátor-rendszerrel.

Ennek pozitívuma: hogy a felek közti

konlfiktust, peres ügyeket

megpróbálja emberi módon kezelni,

úgy, hogy mindenképp közös

nevezőre jussanak, mind a két fél

megelégedésére.

Hogy tud ebbe a programba bekapcsólodni a

vajda? „A vajda feladata

évszázadok óta a

konfliktuskezelés” –

válaszolta. Hozzátette: ő, mint

mediátor jobban tudja majd a

jövőben segíteni ezt a munkát,

főleg roma emberek esetében, hiszen a

saját nációját jobban

ismeri.

Mit tanult a tanfolyamon? Elsajátítottam,

hogyan kell megközelíteni két

embert, milyen szempontok alapján kell

felépíteni a megoldást, de

önmagamat is jobban megsimertem –

magyarázta.

a munkához

László szerint az

országban egyre élesedik a

konfliktus a roma emberek

és a többségi

társadalom között.

Éppen ezért, minél

több roma ember kellene, akik

elsajátítanák a

mediátori ismereteket –

vélekedett. „Szívem

szerint minden roma

közéleti embert bevonnék

ebbe a programba, mert jobban tudná

helyben kezelni a

problémákat,

békét tudna teremteni”

– hangsúlyozta.

A szóvivő arról is

beszélt, hogy ez a

mediációs rendszer az afrikai

törzseknél épp

úgy létezik, mint a

roma társadalmon

belül, ahol

cigánytörvénynek

hívják. Ez a

törvény titkos a nem

cigányok számára,

a romák közt hogyan

terjed? „Ez

születésünktől fogva

velünk él” –

válaszolta. Az

előljárók tudják:

megvédik, akiket meg kell és

szankcionálják, akiket kell

– magyarázta.

Mi a legsúlyosabb bűn a

cigánytörvény

szerint? „Tudni kell, hogy hirtelen

emberek a cigányok, de a

felindultságból

elkövetett és az erkölcsi

bűnöket tartjuk a

legelítélendőbbnek.

Minden cigány ember

szívében ott él a hit,

és az istenfélelem. Az

elmúlt 18-20 évben sajnos ez

megváltozott. A vajda feladata

azonban az, hogy ezeket az

eltévelyedett embereket

visszatérítse. Ehhez sok

minden szükséges:

például

munkahelyteremtés,

felzárkóztatás”

– fogalmazott Szilárdi

László. Ha

hazánkban sikerül elfogadtatni

a vajdaság

intézményét, akkor

könnyebb lesz visszaterelni,

értékteremtővé

tenni az eltévelyedett embereket,

akikkel most a legtöbb probléma

van.

NÉZZE MEG A

FOTÓKAT: 

NÉZZE MEG A

VIDEÓKAT: