Szerencsi Cukorgyár: már csak emlék(park)

2008. március 10-ét fekete betűkkel

jegyezték be Szerencs, illetve az

évszázados hagyományokkal

rendelkező hazai

cukorgyártás

krónikájába. Ezen a napon

délelőtt 11 órakor jelentette be

Pokol Balázs, a

Mátra Cukor Zrt.

igazgatóságának elnöke, hogy

a német Nordzucker befejezi

Magyarországon a

répacukorgyártást és

bezárja utolsó, még

működő magyar gyárát, a

szerencsit is.

A bejelentés első

évfordulóján – kedden

– ünnepélyesen felavatták az

egykori üzem területéből

leválasztott részen azt a

múzeumot, amely az egykori Szerencsi

Cukorgyárnak és a benne

dolgozóknak hivatott emléket

állítani.

A tulajdonos a bezárás legfőbb

okának azt tartotta, hogy a

térségben a

nyersanyagellátás sem tavaly, sem

idén, sem az elkövetkező

években nem biztosítható, mivel a

cukorpiaci szabályozás reformja a

cukorrépát a többi

szántóföldi kultúrához

képest hátrányos helyzetbe

hozta.

Annak ellenére, hogy a deklarált

termelői répaár-igényeket az

uniós és nemzeti

támogatások, valamint a Mátra

Cukor által nyújtott felárak

jelentősen meghaladták, a

térségi répatermelők

által szerződött

répamennyiség messze elmaradt a

társaság rendelkezésére

álló 100 ezer tonnás

cukorkvóta gyártásához

szükséges 0,7 millió

tonnától.

Száznál

többen...

A szerencsi gyár bezárása

111 munkavállalót – és

természetesen családjukat –

érintett, sorsuk rendezése

érdekében szociális tervet

készítenek. Sokuk azonban idősebb

munkavállaló, így a

nyugdíjat választotta.

Van, aki a társaság hatvani

üzemében dolgozott tovább, vagy

máshol talált munkahelyet, de a volt

anyacég támogatta a

vállalkozóvá válást

is. A cég a munkavállalók

képviselőivel megállapodott a

dolgozók szociális

juttatásairól, amelyben a

kollektív szerződésben

rögzített

végkielégítésen felüli

kárpótlást garantált. A

gyár bezárása nyomán

létrejött szociális tervben a

Mátra Cukor Zrt. azt is

vállalta, hogy az üzem

területén létrehoz egy

emlékparkot, amelynek tavaly novemberben

kezdődött meg a kialakítása. Az

irodaépület és az egykori orvosi

rendelő közötti területen

épített park a Rákóczi

út felől impozáns kapun

keresztül közelíthető meg,

amelyre emlékharangot rögzítettek. A

zárt kertben beton és kő talapzaton

áll a cukorgyár bronzból

öntött kicsinyített mása, a

két szimbolikus jelentőségű

kéménnyel, ami a

környezetéből kétméteres

magasságával kiemelkedve hívja fel

az emlékhelyre a figyelmet.

Bontják a

gyárat

Az elmúlt hetekben az előzetes

üzemezésnek megfelelően tovább

folytatódott a szerencsi

cukorgyár bontása. Miután

december közepén a 30 méteres

mészégető tornyot

robbantással döntötték le,

időközben a diffúziós torony

szakszerű szétszerelése is

megtörtént.

A nagyértékű

létesítményt a jövőben

várhatóan máshol

állítják majd a

cukorgyártás szolgálatába.

A Mátra Cukor Zrt. a

gyártási főépületet is

átadta a bontást végző

cégnek. 

Január közepén a nyersgyár

homlokzatáról is lekerültek az

alumínium lemezek, amelyeken nagybetűs

felirattal a tavaly bezárt üzem

tulajdonosának a neve szerepelt.

Előzmények:

• Felrobbantják Szerencs

jelképét? 

szerencsi cukorgyártás

szerencsi cukorgyárat

járna a szerencsi

cukorgyárbezárásáért