Borsodi települések nehéz helyezetben

Csenyéte, Beret, Rakaca... Csak

néhány azok közül a

nehéz helyzetben lévő borsodi

falvak közül, akiknek nap mint nap meg

kell küzdeniük a tömeges

munkanélküliség

problémájával.

A szűkös

költségvetésből a helyi

önkormányzatoknak már az

alapvető közszolgáltatások

ellátása is gondot okoz,

főként, mert annak legnagyobb

hányadát a különböző

szociális juttatások

felemésztik. Fejlesztésre szinte semmi

nem marad.

„Éppen hogy a számláinkat ki

tudjuk fizetni.” - mondta Gulyás

Károly, Beret község

polgármestere.

A 291 lelket számláló

településen nem kevesebb, mint 95

százalékos a munkanélküliek

aránya a munkaképes felnőtt

lakosság körében. Évi 71

millió forintból kell

gazdálkodniuk, amiből 26 milliót a

segélyek

szétosztására költenek.

Csenyéte még ennél is rosszabb

helyzetben van. A 128 milliós

költségvetésükből 50

millió megy el segélyezésre. A

település földrajzi

elhelyezkedése rendkívül

kedvezőtlen, munkalehetőség még

a „kanyarban” sincs. A több mint 500

fős lakosságnak mindennapi

kenyérgondjai vannak. Az utak

járhatatlanok, a helyi vegyesbolt is csak

ritkán nyit ki. (Szakirodalmi

kifejezéssel élve - a szerk.) a

parasztok szinte már nem is lakják, aki

tehette elköltözött innen - mondta el

érdeklődésünkre Kéri

Zoltánné polgármester,

aki szerint éppen csak hogy életben

tudják tartani a falut.

A Csenyétei helyzetről korábban

részletesen is

beszámoltunk itt a BOON-on.

Szín, Szinpetri, Tornakápolna.

Szomszédos települések

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Egy

közigazgatás alá tartoznak,

pusztán takarékossági

okokból. A három települést

összesen 1091-en lakják, ebből

csupán 487 embernek van munkája, a

legtöbbjük a helyi óvodákban,

iskolákban és

egészségügyben dolgozik.

Összesen 300 millióból kell

gazdálkodniuk.

„Ebből fedezni kell a

mezőgazdasági tevékenységet,

az iskolai, az óvodai, az

egészségügyi és a

közüzemi szolgáltatásokat, a

temető, a művelődési ház

fenntartását, na meg persze a

különböző szociális

támogatásokat és

sorolhatnám tovább, mennyi mindent

még” - tájékoztatott minket

Mészáros Zsolt a

körjegyzőség pénzügyi

munkatársa.

Az önkormányzatoknak továbbá

jelentős kiadást okoz az is –

akárcsak sok más borsodi faluban

-, hogy az iskolai, óvodai és munkahelyi

étkeztetést - a hátrányos

helyzet alapján -

térítésmentesen el kell

látniuk. A 870 fős Rakacán sem jobb

a helyzet. A költségvetés

egyharmadát itt is a segélyek,

lakhatási támogatások,

időskorúak járadékai, iskolai

és óvodai étkeztetések

emésztik föl. Fejlesztésekre itt se

marad pénz.

Ahogy Szabó Elekné

körjegyző mondta: „A

környéken mindenhol hasonló a

helyzet, csak az arányok mások.”

Kapcsolódó cikkek:

• Így élünk mi –

Segélyosztáskor

Csenyétén  

kullogunk

szélén?

betelepülők – Csernely

elégedetlen 

településnevei

dobogón vagyunk