2009.02.22. 09:15
Biztos kezdet. Biztos folytatás Lyukóban?
<p>Miskolc - Öt éves gyerekek, akik nem<br /> láttak még meséskönyvet és<br /> nem tudják mi az a főzelék. Hogy indult<br /> Miskolcon a hátrányos helyzetűeket<br /> segítő Biztos kezdet program?</p>
Több mint két évvel ezelőtt
Mikulás–ünnepséget
szerveztünk az Első utcai
védőnői
tanácsadóban. Erre el is jöttek
a hátrányos helyzetű
szülők és gyerekek, de az azt
követő fejlesztő foglalkozásokra
már nem. Gondoltunk egy nagyot
kolléganőimmel: ha ők nem jönnek,
menjünk mi ki hozzájuk! Összepakoltuk
a a fejlesztő eszközöket és a
játékokat. Kimentünk a
Lyukóvölgybe, pontosabban
Gulyakútra, ott a réten
felépítettünk egy
valóságos kis játszóteret.
Így mesél Bazsányi
Mária körzeti
védőnő a Biztos kezdet
program miskolci indulásáról.
Pénz nem volt
Ez tulajdonképpen egy országos program,
melynek célja a halmozottan
hátrányos helyzetű anyák
és gyermekek fejlesztő
foglalkoztatása, melyhez a miskolci
védőnői szolgálat is
csatlakozott. Egyetlen
szépséghibája volt a dolognak,
hogy pénzt nem kaptak hozzá. Az anyagi
forrásokat pályázat
útján kell megszerezniük, eddig
sikerült is kisebb összegeket
megnyerniük., és tervben van egy nagyobb
összeg megpályázása is.
A réten kialakított
játszóház aztán
beköltözhetett egy önkormányzati
épületbe, így a
Lyukóvölgyben két
éve Biztos kezdet ház
működik, csakúgy, mint az Avasi
lakótelepen a Szilvás utcai
bölcsődében.
Messziről figyelték
– Kezdetben 7–8 családot
hívtunk meg a játszóházba,
de volt olyan is, hogy 30–40 gyerek zsibongott
körülöttünk –
emlékszik tovább
Mária. – Megható
volt, hogy 13–14 éves nagylányok is
önfeledten játszottak az
építőkockával vagy ahogy
leültek gyurmázni. Voltak olyan
ötéves gyerekek, akik nálunk
láttak először
meséskönyvet. Hatalmas élmény
volt számukra, hogy mesét hallgathatnak,
babázhatnak vagy éppen
mászókázhatnak. Aztán
szerveztünk nekik
főzelékkóstolást. Sok gyerek
azt sem tudta, mi az a főzelék.
Érdekes volt az is megfigyelni, hogy az
anyák kezdetben messziről figyelték,
mit csinálnak a gyerekek, aztán egyre
közelebb merészkedtek, és
végül ők is aktívan
bekapcsolódtak a munkákba. Azért
is örültünk ennek, mert a program
része az is, hogy az anyákat
megtanítsuk, hogyan játszanak,
foglalkozzanak gyermekikkel. De ezenkívül
egészen alapvető dolgokra:
kézmosására, a szalvéta
használatára, orrtörlésre
vagy arra, hogy köszönjék meg az
ételt.
Egy csapat gyerek
A program sikerét jelzi
Mária egy újabb
története:
–Előző nap esett az eső,
és nem voltunk benne biztosak, hogy ki tudunk
menni a gulyakúti rétre.
Aztán úgy döntöttünk, hogy
mégis kimegyünk. Ott már egy csapat
gyerek várt ránk. Amikor
megérkeztünk, az egyik kisfiú
elsírta magát:
– Már azt hittük, hogy nem is
tetszenek jönni – szipogta.
A kiút?
Bazsányi Mária
védőnőt arról
kérdeztük, szerinte mi
segítené a halmozottan
hátrányos helyzetben élő
gyerekek kiemelkedését. Ő
következőket sorolta:
– A gyerekeket minél hamarabb
közösségbe kell vinni!
– 3 éves kortól
közelezővé kellene tenni az
óvodát!
– Az óvodában le lehet dolgozni
annyi hátrányt, hogy az iskolában
ne legyenek óriási
problémák.
– Nem szabad hagyni, hogy halmozottan
hátrányos helyzetű gyerekek
magántanulók lehessenek
(Lyukóban nagyon sok ilyen van).
– Ha a gyerekek nem járnak
óvodába, nem tanulják meg a
közösségi viselkedés
szabályait.
– Biztosítani kellene a szülők
továbbtanulását. Nem ritka, hogy a
lányok 13–14 évesen már
szülnek, így a 8 általánosuk
sincs meg.
– Minél több roma
pedagógust kellene képezni, akik
ismerik a romák szokásait,
kultúráját.
beköltözés Lyukóba
is?
betelepülők és
elmenekülők
járőrök Lyukóban
elszegényedés Borsodban
lyukóvölgyi földjüket a
romáknak