Sofőrt „játszott” civilben

Ezt mesélte Molnár Erik, aki – Janza Katával, Kamarás Mátéval, Serbán Attilával, Földes Tamással – fellép a miskolci musical gálán.

ÉM: Mit hallhat majd öntől a közönség?
Molnár Erik: Két duettet éneklek az Elisabethből, valamint Heródes dalát, a Jézus Krisztus szupersztárból. Ezek számomra ismert szerepek, hiszen mindkét darabban játszottam. Az Elisabethben pedig Ferenc József szerepét kaptam, ebben játszottam együtt Kamarás Mátéval, Janza Katával, Földes Tamással.

ÉM: Miben láthatja most a miskolci közönség?
Molnár Erik: Tavaly a Muzsika hangjában kaptam szerepet, valamint játszom a Szeget szeggel darabban is. Ezen kívül most próbáljuk A Sevillai borbélyt, amiben ugyancsak szerepelek.

ÉM: Prózai és zenés darabokban egyaránt kipróbálhatta magát. Ön, illetve a közönség melyiket kedveli jobban?
Molnár Erik: Számomra a prózai és zenés daraboknak egyaránt megvan a varázsa. És az a jó a vidéki színházban, hogy mindegyikben játszhatok. A közönséget azonban talán jobban vonzza a zenés darab, de elsősorban a szórakoztató előadásokat részesítik előnyben. A musicaleknek nagy sikere van, hiszen a közönség elsősroban szórakozni akar, nem gondolkodni, ha bejön a színházba.

ÉM: 2002-ben itt hagyta Miskolcot, s csak 2005-ben tért vissza. Mi volt a távozás oka?
Molnár Erik: Szerettem itt lenni, de magánéleti problémák miatt el kellett mennem, s ezzel együtt nemcsak Miskolcot, de a pályát is elhagytam. Biztosítósként, sofőrként dolgoztam.

ÉM: Milyen volt a civil pályát kipróbálni?
Molnár Erik: Nem volt furcsa, hiszen az eredeti szakmám autószerelő. Azt azonban érdekes volt megélni, hogy nem vagyok a figyelem középpontjában, hiszen hét évadon keresztül voltam Miskolcon, az utolsó három évben csak főszerepet játszottam. De nem bánom, sokat tanultam ebből a helyzetből. Talán ennek köszönhetem, hogy nincs bennem elégedetlenség, ha kisebb szerepet kapok. Azt gondolom, amit az isten el akar végeztetni velünk, azt el fogjuk végezni.

ÉM: Miért nem ment másik színházhoz, nem hívták, vagy nem akart?
Molnár Erik: Hívni, hívtak, de sok volt a hét évad, olyan sok szerepet eljátszottam, hogy mentálisan elfáradtam.

ÉM: Most mégis a színháznál van, Miskolcra, hogyan került vissza?
Molnár Erik: Elmentem megnézni a Miskolci Nemzeti Színház előadását, az Öreg hölgy látogatását, a Nemzeti Színházba. Ott találkoztam Halasi Imre színigazgatóval, aki felajánlotta, hogy szeretne velem dolgozni. Megegyeztünk, és én éltem ezzel a lehetőséggel.

ÉM: Milyen volt újra színpadra állni 2,5 év kihagyás után?
Molnár Erik: Az első előadáson azt hittem infarktust kapok, ráadásul a Művészetek Palotájában álltam először színapdra, és én nyitottam a képet. Nem volt könnyű feladat, mert ennyi idő alatt elszokik az ember a stressztűréstől. De hamar visszajöttek a régi reflexek.