Cápák között, ketrec nélkül

Dombovári Tibor az egyik legjónevűbb magyar búvárfotós, képei világlapokban jelentek és jelennek meg, kiállításokon szerepelnek, díjakat nyernek. Időnként felkerekedik, hogy Miskolcról nyakába vegye – a Föld valamelyik tengerét, óceánját.

Nemrég cápaszafarira utazott, a Bahamákra. Mint mondja, a nagy fehér cápa kivételével mind ott volt velük-körülöttük a többi: a tigriscápa, a citromcápa, a karibi szirti cápa és a bika cápa. A nagy fehér cápa csak azért hiányzott, mert az nem ott él: a hidegebb vizek lakója.

Honnan a rossz hírük?

Jim Abarnathy-nek hívják azt az amerikai vállalkozót, aki a cápafotózós szafarit szervezte. Sok ilyet csinál, hajójával kiviszi a tengerre a fotós búvárokat, hogy azután egy héten át szárazföldet se látva, napi 5-6 órát a vízben töltve éljen a csapat. Dombovári Tibor szerint Abarnathy az, aki ma a földkerekségen a legtöbbet tudja a cápákról. És aki nemcsak jövedelemszerzésért csinálja ezeket a túrákat, hanem a cápákért. Azért, hogy bebizonyítsa: nem félelmetes ragadozók ezek az állatok, nem „ellenségei” az embernek. Oltalomra szorulnak, mert pusztulnak – pusztítják őket. Vészesen fogy a számuk: a fajoké és az egyedeké is.

Hogy akkor honnan mégis a cápák rossz híre? Egyrészt elég félelmetesen néznek ki, és ugye tényleg ragadozók, ám az ember nem préda nekik. Az úgynevezett cápatámadások szinte kivétel nélkül véletlenül történnek, a baleset kategóriába tartoznak. Ezt igazolja például a szóban forgó szafari, és a többi, nemcsak az Abarnathy-féle, mert csinálják ezt, sokan.

Hadd vesszen a kamera!

Félt-e a miskolci búvárfotós, amikor ketrec nélkül a cápák közé ereszkedett? Félt bizony – mondja –, vagy legalábbis nem érezte magát teljes biztonságban, hevesebben vert a szíve. Sok-sok óvó rendszabályt kellett betartaniuk. Velük volt Abarnathy, ő mutatta mindig, hogy merről és hány cápa úszik feléjük. Nehogy valamelyikbe beletolassanak. Azután: volt náluk, az övükbe tűzve úgynevezett cápabot. Továbbá: a kamerát maguk előtt, a főnök által bemutatott módon kellett tartaniuk, és ha netán a cápa megkívánta és meg is kaparintotta (volna), hagyni kell veszni. Se tolni, se húzni nem szabad, éppen ezért magukra kötni se. Amúgy Abernathy statisztikája szerint az ő szafarijairól 19 kamerát vittek el a cápák, ezek közül egy nem lett meg, egy pedig úgy, hogy az állat tönkretette.
Nem zavarja az állatot a vaku? Nem – feleli Dombovári Tibor. Akinek feltett szándéka, hogy jövőre visszamegy. Néhány nap múlva viszont más tengerre, más állatokat fotózni indul: Indonéziába, West Pápuára, három hétre. Két cikkre is van felkérése a National Geographictól. Dolgozni kell.

Szabados Gábor