Miskolctapolca: válni akarók és marasztalók

Dr. Kispataki Évának, a Tapolca Leválását Előkészítő Bizottság elnökének és Borkúti Lászlónak, Káli Sándor polgármester Miskolctapolca-megbízottjának a következő kérdéseket tettük fel:
- Milyen előnyökkel járna Tapolcának a leválás? És milyen hátrányokkal?(Másként megfogalmazva: milyen előnyökkel járna a maradás, és milyen hátrányokkal a leválás?)
- Milyen bevételekkel és milyen kiadásokkal számol a leválást előkészítő bizottság?
- Van-e költségvetés(tervezet)?
- Mennyire járt el eddig jogszerűen a leválást előkészítő bizottság (kezdve a megalakulásától)? (E kérdést az indokolja, hogy a városháza szerint számos előírásnak nem tettek eleget, például annak, hogy idejében tájékoztassák a lakosságot.)
- Ha előfordultak jogot sértő lépések, azok milyen következményekkel járhatnak? (Netán magát a választást, annak a törvényességét is megóvja majd valamely szerv?)

Fejlett Tapolcafürdő

Dr. Kispataki Éva válaszai a leválás előnyeiről
– Önrendelkezés – Tapolcáról a tapolcaiak döntsenek, jelenleg Tapolcának nincs saját önálló képviselője és lobbiereje, bizonyos pénzügyi források előteremtésére. Tapolcának nincs gazdája. Tapolca bevételeit csak Tapolcára költenénk. Pályázati lehetőségeink szélesednének, mint ahogy az országban hasonló lélekszámú településeknél már megvalósult. Tapolca fejlesztése a helyi lakosok igényeire épülne. Miskolc város fiataljainak és lakosainak a szabadidő kulturált eltöltéséhez és szórakozásához teremtene lehetőséget a fejlett Tapolcafürdő. Visszacsábítanánk a turistákat azzal, hogy újra nyitnánk a Tapolcai strandot. Értékeink óvása érdekében a közbiztonságot és a köztisztaságot javítanánk. Támogatva a Barlangfürdő törekvéseit, segítséget szeretnénk nyújtani abban, hogy a tapolcai lakosok részére is kedvezményeket és munkalehetőségeket teremtsünk. A szociálisan rászorultak életkörülményeinek a követése, és szükség esetén segítségnyújtás. Elavult intézményeinket modernizálni kell, az iskolai oktatás színvonalát tovább szeretnénk fokozni. Tapolcafürdőnek a múltban évtizedeken keresztül kivívott hírnevének a visszaállítása – ameddig még vannak emlékképeink erről. Közösségünk összetartó erejének további erősítése, Tapolcára jellemző hagyományteremtő koncepció kialakítása. Feltétlen számítunk a lakosság közreműködésén túlmenően a tapolcai kisebb közösségek összefogására és támogatására (egyesületek, alapítványok, baráti körök). Konstruktív jó kapcsolat kialakítása Miskolc várossal és a környező településekkel.

Szűkülnének a lehetőségek

A leválás hátrányait – többek között – az alábbiakban látja Borkúti LászlóTapolca-megbízott. Leválásellenes érveiből néhány: Alapvetően szűkülnének a község pénzügyi lehetőségei, mivel Miskolc városa jelenleg többet költ Miskolctapolca városrészre, mint amennyi bevétele onnan származik. A település rangja megyei jogú városról községi szintre változik, így a pénzintézeti hitelkondíciók is számottevően változnak, pontosabban csökkennek. Sokkal rosszabb konstrukciójú hitelt lehet igénybe venni egy községi ingatlannál, mint egy megyei jogú városban lévő ingatlannál.

Például köztemető

A kötelező közszolgáltatások biztosítása a település számára további többletkiadásokat jelent: pl. köztemető fenntartása, szociális ellátórendszer, valamint település igazgatás intézményi háttere, mellyel jelenleg a településrész nem rendelkezik. A temető kialakításának egyszeri, minimális költsége – a Miskolci Városgazda Kht. által kialakított költségvetés szerint – 31 millió forint. Egy önálló önkormányzatnak külön polgármesteri hivatalt, képviselőtestületet kell kialakítania és működtetni. Ennek vannak egyszeri – több tízmillió forintos – költségei, és vannak rendszeres kiadásai. Leválás esetén – Tapolcafürdő önkormányzatának, mint fenntartónak – azzal kell számolni, hogy az óvoda és az általános iskola fenntartása az állami költségvetés által biztosított központi normatív támogatásból nem fedezhető, a működési kiadásokból, egyéb bevételekből igen jelentős összeget kell majd biztosítani. S ezen kívül nem említettem a színvonal várható csökkenését is. A kéttannyelvű oktatási rendszert jelenleg, mint egy Miskolc városi tagiskola tudja fenntartani.

Kétmilliárd „ugrik”?

Mivel 2010 októberében hatályosulna a döntés, és azt még követi egy minimum 6 hónapos tárgyalási időszak Miskolc városával. Ha nincs egyezség a területi határokat és a vagyonmegosztást illetően, akkor ez követi a bírósági döntés, ezért az európai uniós pályázatokra (2013-ig terjedő a pályázati időszak) már nem pályázhatna, mint önálló település. Ha Miskolctapolca leválik, akkor a Miskolc Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában 2009-re megfogalmazott közel 2 milliárdos fejlesztés lehetőségétől elesik a városrész. Az IVS elfogadott koncepció, amelynek pénzügyi forrásait az EU és Miskolc város biztosítja. Miskolctapolca önállósulása esetén a pályázati támogatással tervezett fejlesztések esetében figyelembe kell venni, hogy ezekhez a feladatokhoz (közterület-rehabilitáció, intézmény-felújítás) az EU-s társfinanszírozás mellett a projekt költségvetésének átlag 15%-át, a decentralizált útfelújítások konstrukcióban 50%-át kell önerőként biztosítani, továbbá, hogy előfinanszírozást igényelnek.

Nem közöltük

Dr. Kispataki Éva a többi kérdésről:
– A jogszabály alapján nem kell költségvetést létrehozni. Költségvetési számítási anyagot kell létrehozni, ezt megtettük, erről tájékoztatni kell a tapolcaiakat, ennek is eleget tettünk, maximálisan. Fórumokon, levelekkel, szórólapokkal, és a Tapolcaiak Baráti Köre Egyesület által kiadott újságban. A bizottság működése teljesen megfelel a jogszabályoknak, ezt feszegetni teljesen rosszindulatú dolog. November 14-étől folyamatosan konzultálok a közigazgatási hivatallal az ide vonatkozó jogszabályok értelmezésével kapcsolatban.
Dr. Kispataki Éva kérdésünkre, hogy miért csak a tapolcaiak vehettek részt a fórumaikon, miért nem folytattak párbeszédet, a következőket mondta:
– A leválás – nem leválás kérdése álláspontunk szerint csak a tapolcaiakra tartozik. Mi akartuk a párbeszédet, kezdeményeztük a közös fórumot, ezt megírtam a jegyző úrnak, ám nem lett ilyen fórum.

A bizottsági elnök nehezményezte, hogy az első fórumukról a Észak és Borsod Online számára általuk elküldött közlemény nem jelent meg. Mi most is, korábban is arra hivatkoztunk, hogy szerettünk volna tudósítani az eseményről, ám ezt nem tették lehetővé.
Újabb kérdés: Lehet-e tudni, hogy kik a bizottság tagjai?
A válasz: Dr. Kispataki Éva, dr. Nagy István, dr. Horváth Ferenc.

„Aggályosnak tartjuk...”

„Jogi oldalról, törvényben meghatározott feladatokkal kapcsolatban aggályosnak tartjuk a Leválást Előkészítő Bizottság munkáját.”
A fentiekkel kezdte válaszát Borkúti László az erre irányuló kérdésre. Így folytatta: „A LEB törvényi kötelezettsége ellenére nem tájékoztatta a lakosságot javaslatairól. Nem tett javaslatot a megalakuló község területére. A község elnevezéséhez szakmai véleményt kellett volna kérnie az illetékes bizottságtól. Nem készítette el javaslatát a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, valamint a költségek viselésére. Nem készítette el az új község költségvetésének számítási anyagát. A javaslatáról nem kérte ki a közgyűlés állásfoglalását, így a polgármester azt nem tudta ismertetni az általa szervezett lakossági fórumon. A javaslatban a települési önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak várható megoldásáról is tájékozatni kellett volna a lakosságot: a gyakorlatban ez egyeztetéseket kíván meg a közműszolgáltatókkal, a közútkezelési, köztisztasági feladatokat ellátó szervekkel, egészségügyi és szociális ellátókkal, stb. A törvény indokolása rögzíti, hogy a LEB pontos és szakszerű tájékoztatást köteles adni a választópolgároknak. A részletesen kidolgozott javaslatának egyértelmű választ kell adni arra, hogy a kezdeményezés megfelel-e a törvényben írt feltételeknek. Ezeknek a törvényi kötelezettségeknek a LEB mindmáig nem tett eleget. S még egy fontos dolog: a választási eljárásról szóló törvény értelmében a választási gyűlések nyilvánosak. A LEB által szervezett gyűléseken kizárólag a miskolctapolcai állandó lakcímmel rendelkező állampolgárok vehettek részt, valamint a sajtó képviselőit is kizárták a rendezvényről, ezzel a magatartásukkal megsértették a hatályos jogszabályi rendelkezéseket.”

Győrffi Dezső mit készített, mit nem?

Megírtuk: – Visszaéltek a nevemmel. Meghamisították a szavaimat – mondta méltatlankodva Győrffi Dezső bejegyzett könyvvizsgáló, akinek a „számításaira” hivatkoztak a miskolctapolcai leválást előkészítők azon a zárt (csak a tapolcai lakcímkártyával rendelkezők számára megrendezett) fórumon, amelyen elhangzott: a településnek 621 millió forint bevétellel és 257 millió kiadással kell számolnia, tehát az „eredmény” 364 millió forint. Győrffi Dezső méltatlankodva, vagy inkább felháborodva mondta: „Visszaéltek a nevemmel, olyat állítanak a nevemben, amit se nem mondtam, se nem írtam. Magánemberként kerestek meg hárman, először pár hónapja, azután a közelmúltban, hogy az általuk megadott adatok alapján becsüljem meg Tapolca bevételeit. A helyi adókkal, az iskolások és óvodások után járó állami normatívával, a vállalkozások bevételével, az idegenforgalmi adóval kalkuláltam...”
A következő levelet juttatta el szerkesztőségünknek dr. Kispataki Éva:
„Tapolca 2008 évi költségvetési tervezetét Győrffi Dezső szakértő úr segítségével dolgoztuk ki – ez hangzott el a 2008. nov. 14-i és a
28-i lakossági fórumokon, melyről hangfelvétel és jegyzőkönyv is készült. A valóságot félre lehet magyarázni, de a fenti nyilatkozat nyelvtani
értelemben is arra utal, hogy a költségvetési tervezetet nem Győrffi Dezső készítette el, hanem mi. Ez pedig oly módon történt, hogy ő kalkulálta ki a bevételi oldalt, segítve így e legnehezebb tételekben való eligazodásunkat. Nevével tehát nem éltünk vissza, mert nem állítottunk mást, mint amit ő is elismer. Az általa közölt számadatokat a valóságnak megfelelő módon tártuk az emberek elé. Nem értjük tehát, hogy miért zaklatják ezt a becsületes segítőkész embert, aki mint kiderül félrevezetés áldozata lett. A sok atrocitás ellenére ezúton köszönjük meg önzetlen segítségét! Igen! Magánszemélyként segített nekünk, mint ahogyan rajta kívül tapolcai lakosok százai is magánemberként segítették munkánkat, hogy ez a civil kezdeményezés – melyet a Város minden erővel igyekszik eltiporni – célt érhessen. Ennek ellenére a népszavazás kimenetelével kapcsolatban bizakodóak vagyunk, mert Tapolca felbolydult, változást akar! Ez a változás pedig a korábban megtapasztalt negatív tendencia szerint csakis az önállósulás lehet! Ezért fognak sokan a leválás mellett szavazni!”

A menetrend

Amennyiben a tapolcai leválásról rendezendõ népszavazás érvényes, és azzal az eredménnyel zárul, hogy a leválni akarók nyernek, a következõ a menetrend: az önkormányzat 30 napon belül határozatba foglalja ezt a tényt, és 15 napon belül felterjeszti a közigazgatási hivatalba a határozatot, benne a véleményével. (Itt jut szerep annak, hogy valóban vannak-e jogosnak vélt kifogásai az elõkészítéssel kapcsolatban. Ez azt is jelenti, hogy bár már eddig is megfogalmazódtak ilyen vélemények, a közigazgatási hivatalnak jelenleg semmilyen kompetenciája nincs ezzel kapcsolatban: most nincs feladata.) A közigazgatási hivatal a maga véleményével ellátva küldi tovább a határozatot a minisztériumnak, a miniszter május 30-áig dönt arról, hogy szerinte megvannak-e a községgé válás feltételei, illetve betartották-e az elõírt szabályokat. A miniszter november 30-áig nyújtja be a köztársasági elnöknek az elõterjesztését. A köztársasági elnök 2009. december 31-éig dönt. Döntése 2010 õszén lép hatályba. Amennyiben a leválásról dönt, azután legkésõbb hat hónap áll rendelkezésre a két önkormányzatnak megegyezni. 

Kapcsolódó cikkek:

• Miskolctapolcai képsorok:    
• "Tapolca falun drágább lenne az élet"
  "Arra kérem a miskolctapolcai lakosokat, hogy menjenek el szavazni december 7-én, és szavazzanak nemmel.” Ezzel a mondattal kezdte tegnapi sajtótájékoztatóját dr. Simon Gábor, az MSZP frakcióvezetője.
• A sajtó és a miskolciak kizárva a tapolcai fórumról
   A Miskolctapolca leválását előkészítő bizottság úgynevezett gondolatébresztő fórumra hívta a tapolcaiakat.

• Tapolcafürdő kiadásai és bevételei
  Milyen kiadásokra és bevételekre számíthat Miskolctapolca, ha a december 5-i népszavazáson úgy dönt: Miskolc nélkül folytatja tovább?

• Tapolca polgármesteri megbízottat kapott
  Van-e összefüggés a polgármesteri megbízotti kinevezés és az elszakadni vágyás között?

  Tapolca - érvek a leválás mellett, Feith Károly

• Tapolca: fürdőt akarnak
  Úgy tűnik, a tapolcaiak – hangadóik – megfúrták a strand területére építendő szálló tervét.

• Tapolca: leválik? Elválik.
  Akár hatszáz ember eldöntheti a kérdést. Feltéve, ha van velük szemben további hatszáz.