Inform-interjú a fejlesztési és gazdasági miniszterrel, Bajnai Gordonnal

Inform: Egy hónapja Magyarországot sokat emlegették a nemzetközi hírekben. Hol tartunk most, mi zajlik a világban, és mi történik itthon?

Bajnai Gordon: Ma a világban olyan válság zajlik, amilyent kevesen láttak még közülünk, talán csak dédszüleink emlékezhetnek arra, hogy ilyet átéltek. A világban nagyvállalkozások ezrei, kisvállalkozások százezrei, vállalkozások tízmilliói kerülnek veszélybe ezekben a napokban, hetekben, és Magyarország, amely Európa második-harmadik legnyitottabb gazdasága, nyilvánvalóan nem vonhatja ki magát ezen hosszú távú válsághatások alól. A kormánynak egyértelmű intézkedésekkel sikerült elhárítani egy súlyos fenyegetést, azt hogy a fizetések értéke a felére, harmadára csökkenjen. A nehezén azonban még nem vagyunk túl, a válság miatt kialakuló általános pénzhiány a piacok beszűküléséhez, ezek együtt pedig munkahelyek megszűnéséhez vezetnek.

Inform: Milyen tervei vannak a kormánynak a válság hatásainak csökkentésére?

Bajnai Gordon: Októberben Európában elsőként indítottunk a kis- és középvállalkozások célzott támogatására összeállított kormányzati programot, amely mára, további elemekkel kiegészülve válságkezelő és gazdaságélénkítő csomaggá bővült. Ez a komplex program 1400 milliárd forintnyi közvetlen pénzügyi támogatást tesz hozzáférhetővé a vállalkozások számára, piacbővítő és munkahelymegtartó intézkedésekkel segít, a válságjelenségek lecsengése utáni időszakra készülve megteremti a gazdaság élénkítésének feltételeit, középtávon pedig szerkezeti reformokkal is számol.

Inform: Lehet a mikro-, kis és középvállalkozásokat „helyzetbe hozni”? Egyáltalán érdemes-e?

Bajnai Gordon: Ezek a cégek foglalkoztatják a munkaerő 70 százalékát Magyarországon, ezért nem csupán lehet és érdemes, hanem kell is segítenünk minden vállalkozásnak, amely munkahelyeket tart fenn, és amely képes lehet újraindítani a gazdaság motorját. Mivel a cégek számára jelenleg a legkomolyabb nehézséget a forráshiány jelenti, első lépésben itt kellett beavatkoznunk. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 500, az ÚjMagyarország Vidékfejlesztési Programban 400 milliárd forint támogatást vehetnek igénybe a vállalkozások a következő két évben. A mikrovállalkozások számára október óta kedvezőbb feltételekkel hozzáférhető az Új Magyarország Mikrohitel Program: 10 milliós hitelt vehetnek fel akár 10 évre. A következő hetekben indul 50 milliárd forintos kerettel, a 10-100 millió forintos összegű, kedvező kamatozású KKV-hitel. Akinek az nem elég, annak Új Magyarország Hitelgaranciát is kínálunk. Azon dolgozunk, hogy a válságkezelő csomag pénzügyi eszközeinek teljes köre elérhető legyen az ország minden pontján legkésőbb 2009 tavaszán.

Inform: Amikor szerte a világban nagy a baj, mi az, amivel mi – esetleg – mégis vonzók tudunk lenni befektetőknek? Újaknak, régieknek?

Bajnai Gordon: Magyarország pozíciói erősek a befektetés-ösztönzésben, az egy főre eső működőtőke-beáramlásban hagyományosan az elsők között vagyunk a közép-kelet-európai térségben, az Ernst&Young legutóbbi felmérése szerint hazánk a hetedik legkedveltebb beruházási célpont egész Európában. Ezzel együtt a jelen helyzet a vállalatokat terveik átgondolására, halasztására késztetheti, ezért élesebb küzdelemre számíthatunk egy-egy gyárért vagy szolgáltató központért. A magyar kormány versenyképességünk erősítéséért új ösztönzőket dolgoz ki a munkaintenzív nagyvállalatok letelepítéséért a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében, a stratégiai jelentőségű húzóágazatokban (járműipar, biotechnológia, logisztika és infokommunikáció) tőkevonzó és tőkemegtartó program keretében szabja a befektetői igényekhez a támogatási, képzési szerkezetet. A településeket a Befektetésbarát Önkormányzatok Program készíti fel arra, hogy miképpen tehetik magukat alkalmasabbá és vonzóbbá beruházások fogadásához. A lehetséges beszállítókat beszállítói programok vértezik fel hasonló tudással, az első, járműipari konferenciára épp ezen a héten került sor a kecskeméti Mercedes beruházás kapcsán.

Inform: Képesek vagyunk-e a piacainkat megtartani, esetleg újakat szerezni?

Bajnai Gordon: Keressük a növekvő exportpiacokat, a hét elején ezért Kínában jártam. Az ITD Hungary a kivitelben érintett 2300 kis- és középvállalkozást támogatja a célországok megtalálásában, lehetséges partnerek felkutatásában. Idehaza pedig az az összesen 2000 milliárd forintnyi megrendelés jelent komoly piacot a vállalkozások számára, amely a már eldöntött uniós fejlesztéseknek köszönhetően 2010 közepéig jelentkezik az építőipar mellett infokommunikációs és gépbeszerzésekben.

Inform: Az elmúlt napokban sorra jöttek a hírek az elbocsátásokról. Hányan fogják elveszíteni az állásukat?

Bajnai Gordon: Úgy tisztességes, ha mindenkit figyelmeztetünk, a következő hónapokban tízezres nagyságrendű munkahelyek szűnhetnek meg. A kormány azért tehet és tesz, hogy tompítsa e káros hatásokat. Járulékkedvezmények bevezetésével százezer munkahely megtartására, húszezer új létesítésére elegendő forrást biztosítunk a jövő évben az 5-50 fős vállalkozások számára. Térségi válságkezelő alapokkal segítünk azokon a helyeken, ahol egy nagyfoglalkoztató elbocsátásai miatt hirtelen ugranak meg a munkanélküliségi mutatók. A legfontosabb, hogy ne engedjük szétesni a foglalkoztatás rendszerét, mert az tartós problémákhoz vezethet, mint ami a 90-es évek elején kialakult Borsodban.

Inform: Tűzoltás-e az a munka, amit végezni lehet ezen a téren, vagy annál több? Születnek-e koncepciók, stratégiák?

Bajnai Gordon: Ha ég a ház, akkor először a tüzet kell eloltani. De a tünetek kezelése mellett tennünk kell azért is, hogy a vészhelyzet elmúltával a lehető legkedvezőbb helyzetből várhassuk az új nekirugaszkodást. A már megkezdett munkát folytatva tovább kell lépnünk egyebek mellett az üzleti környezet javításában is, csökkentjük a vállalkozásokra háruló adminisztrációs terheket, egyszerűsítjük, gyorsítjuk pl. az engedélyeztetési eljárásokat. Nem maradhatnak el a szerkezeti reformok sem, amint az ország stabilitása megengedi adócsökkentésben, a korrupció érdemi visszaszorításában és az önkormányzati rendszer modernizációjában kell gondolkodnunk. De a válságból csak akkor jöhetünk ki erősebben, mint ahogy belekerültünk, ha közösen lesz erőnk véghezvinni a szükséges változtatásokat.

Szabados Gábor