Célkeresztben mindig a Hold van

Csillagot, mint például a bécsi és japán sikerek, Elisabeth, Vámpírok bálja. S most talán a divatvilágban is megméretheti magát, ami egy másik álma. S ő, Kamarás Máté, megy utána, mint eddig is.
Már szinte hagyomány, hogy év elején Miskolcon ad koncertet.
Kamarás Máté: Igen, ezt 1996-ban kezdtem, akkor még a volt Rónai művelődési házban tartottam szólóestet. Mára ez gálává nőtte ki magát,
január 17-ére meghívtam az Elisabeth sztárjait – Janza Katát, Földes Tamást, Serbán Attilát –, akik amellett, hogy Elisabeth-beli szerepeiket eléneklik, a számukra fontos musicalekből is adnak elő részleteket. Olyanokból, amelyek az életükben meghatározóak voltak.

Milyen időnként jár haza Miskolcra?
Kamarás Máté: Amikor az időm engedi, sajnos ritkán. Akkor is csak 2-3 napra, pedig mikor búcsúzom, mindig megígérem, hogy legközelebb egy
hétre jövök, de ezt nem tudom betartani.

Miskolcon született, itt élt 20 eves koráig, most Bécsben lakik. Ilyen távolságból lehet ápolni a régi barátságokat?
Kamarás Máté: Egy-két igazi barátság megmaradt Miskolcról, de az ismeretségek kikoptak. De ez természetes is, ha az ember elhagyja a
várost. Elszántam magam, hogy a művészetet szolgálom, követtem a céljaimat. Jó hazajönni, de a sorsom így volt megírva. Az ember otthona – ha
szereti, amit csinál – az, ahol dolgozik. Főleg így, hogy nagy sikereim vannak Bécsben és Japánban is.

Mit jelent a Kamarás Máté név Bécsben?
Kamarás Máté: Ezt az ottani közönségtől kellene megkérdezni. De sokan ismernek az osztrák fővárosban, hiszen a Theater an der Wienben 1997-től játszottam Herbert szerepét a Vámpírok Báljában (ezt most Budapesten újra játszom), majd 2,5 évig – ugyancsak a Theater an der Wienben – az Elisabeth Halaljakent szerepeltem. A bécsi Elisabeth előadásról készült CD dupla arany lemez lett, az ebből készült DVD pedig négyszeres platina. Mondhatom, életem fontosabb állomásai Bécshez kötődnek.

Egy osztrák kollégája szerint öngyilkosság ön után kimenni a színpadra.
Kamarás Máté: Talán azért, mert az a típusú előadó vagyok, akiben hatalmas energiák vannak. Más talán már a maximumon van, én még
"tekerek" rajta kettőt. Az energiámmal nem próbálok spórolni, nem állok az útjába. Ez adottság, örököltem, édesapám és nagyapám volt
ilyen. Ezért van az, hogy míg hősszerelmes, lírai típusú karakternek indultam, ma már nem játszom és nem is kapok ilyen szerepeket. Külsőre
talán ilyen vagyok, de az energiáim nem ilyenek. Keveredik bennem a jó és – talán mondhatom – a sötét energia. És ez így tökéletes, hiszen a
művészet minden ágában unalmas, ha valami csak jó, csak szép. Kell az ördögi karakter, a drámai szereplő, kell a gonosz is.

Mikor megkapta az Elisabethben a Halál szerepét, azt nyilatkozta, örül neki, de jobb lett volna hamarabb, mert már nem ott tart. Most hol tart?
Kamarás Máté: Japánra és Bécsre koncentrálok, mindkét helyen sikereim vannak. Szeretnék egy lemezt készíteni Magyarországon, hiszen
Budapest-Bécs nem távolság. És egy másik álmomat is szeretném megvalósítani: egy divatcéget felépíteni. Már ez is jó úton halad. Ez
legalább annyira érdekel, mint az éneklés.

Elégedett azzal, amit elért?
Kamarás Máté: Élvezem és büszke is vagyok magamra, de erre körülbelül fél éve jöttem rá. Ahhoz is tehetség kell, hogy lássuk, amit elértünk
az jó, és ha elégedetlenkedünk az egyfajta arroganciát szül. Számomra az út a cél. Örülök, hogy megadta az élet a lehetőséget, hogy ilyeneket álmodhattam, és ezeken rajta vagyok, csinálom. Úgy élek, hogy célkeresztbe veszem a Holdat, ha nem találom el, akkor is csillagot lövök. Kaptam az egyik rajongómtól egy levelet és akkor fogtam fel, hogy a munkám mit ér. Azt írta: adjak gyakrabban koncertet Magyarországon, mert a zenémmel meg tudom gyógyítani a lelkét. Ennél nagyobb elismerés nincs, még a négyszeres platinalemez sem.

Kapcsolódó cikk:

• Nyerjen jegyet a BOON-nal a Musical Gálára!