"Elfárasztani" a cigányokat

A fiam – bő 21 éves –, aki jó egy éve Németországban él, ráadásul Heidelbergben –,és most itthon van, nem igazán viccnek szánva rasszistának titulált. Próbáltam magyarázni, magyarázkodni, ajánlottam, olvasson bele az Észak és a BOON elmúlt pár héten született cikkeibe – a hozzászólásokba kevésbé –, tájékozódjék, hogy mi is van most itt. Mármint "cigánybűnözésileg". Nem tette meg, sajnálom. És, mert Pesten van, nem volt ott a tegnapi, miskolci, bűnözéses fórumon, az ÉM-vitán.

Pedig hasznos lett volna neki, és mindenkinek. Ha másért nem, Lakatos Attila, a megyei cigányvajda megszólalása miatt. Csodás volt. Sajnálhatja (Moldova György is, és a jobbikos-gárdás fiatalember is, hogy ezt már nem várták meg), mert minden kérdésükre választ kaptak volna. Ráadásul humorral, érthetően, szépen, okosan.

Sokan mások is mondtak jókat. Mondhatni, ezeknek volt az esszenciája, amit a vajda pár mondattal összefoglalt. (Mint a vita vezetője, időnk amúgy is nagyjából letelvén, semmiképpen nem engedtem, hogy utána más is megszólaljon, mert bármit és bárhogyan mond, az óhatatlanul gyengécske lett volna ehhez képest.)
Hogy mi a lényeg, miben áll a nagy titok? Ebben: "Mindaddig, amíg el nem visszük őket (mármint a cigányokat, a szerk.) dolgozni, és ott el nem fárasztjuk őket, a probléma megmarad."

A fórum jó része erről szólt. A körülményekből, a munkanélküliségből fakadó – cigány és nem cigány – mélyszegénység, egyben a jó minta hiánya által determinált életmód veszélyességéről, szörnyűségéről, kilátástalanságáról. Amelyből egyetlen kivezető út van.
Szabados Gábor