Későn született, de gyorsan fejlődött - az orosz opera Miskolcon

1594-ben Firenzében új zenei-színpadi műfaj született, az opera. Ennek töretlen fejlődése Verdi életművében a 19. században jutott el a csúcsra. Eközben – 70 évvel később- a francia opera is kibontakozott önálló nemzeti stílusjegyekkel. Mozartnak köszönhetően pedig utat nyitott az olasz operai stílus mellett a műfaj német útjának kibontakozásához is, beszélt lapunknak az opera születéséról Bócz Sándor zenetörténész, majd az orosz opera létrejöttéről tudtunk meg többet.

Az első orosz

"Eddig orosz nemzeti zenéről, ezen belül operáról nem beszélhetünk. Ennek okai elsősorban az orosz történelemben keresendők, a hihetetlen feudális elmaradottságban. 1836-ban születik meg az első orosz opera, az Ivan Szuszanyin című, melynek alkotója Mihail Glinka. Ő példaképe lesz a színre lépő orosz zeneszerzők egész sorának. Az orosz élet egészét magas művészi szinten tükrözte, egyéni hangvétele népi dallamosságából fakad. Ötvözni tudta a nyugat-európai zenei eredményeket sajátos orosz népzenei anyaggal. Közvetlen követői nemcsak példaképüknek tekintették, hanem igyekeztek művészi ars poétikáját átvenni és követni”, mutatott rá a zenetörténész.
Őket a zenetörténet „Orosz Ötökként” ismeri. Közülük Muszorgszkij a legjelentősebb, aki zenei ábrázolásával a realizmus megteremtője. Mellette jelentősek Borogyin , Rimszkij-Korszakov, akik új színt vittek az opera zenei eszköztárába az egzotikum és a keleti világ ábrázolásával. Az orosz zeneszerzők legnépszerűbb alkotója Csajkovszkij volt, aki a zenei műfajok minden ágában jelentőset komponált, köztük operákat is.

Egymásra talált

Későn bontakozott ki ugyan az orosz zene, de nagy lendülettel fejlődött, amelynek íve a 20. században sem tört meg, fogalmazott Bócz Sándor. Igor Sztravinszkij, Prokofjev, Sosztakovics, Rahmanyinov neve és további zeneszerzők egész sora bizonyító erejű alkotói gazdagságot tükröz. A zeneművészettel egyidejűleg az irodalom is – nagyságrendjének köszönhetően- részt kért és kapott az egyetemes kultúrában. Külön értéke, hogy ez a két művészeti ág hamar egymásra talált, és elválaszthatatlanul összefonódott. Puskin gazdag életműve szinte minden operaszerzőnek lehetőséget adott megzenésítésre. Köztük a két legjelentősebb az Anyegin és a Borisz Godunov az operaházaknak állandó sikerdarabja.