2008.06.02. 12:06
Hasra, mikor "leszakad" az ég!
<p>A villámlás a hideg és meleg levegő találkozása, amelyet félelmetes hanghatás kísér. Ezzel nyugtatgatjuk a gyerekeket, de igazából, egy-egy nagyobb mennydörgésnél a felnőttek is szívesen ismételgetik ezt magukban.</p>
A villámlástól ugyanis félünk, korosztálytól függetlenül. És van is miért tartanunk e égi jelenségtől, hiszen a villámcsapás halálos is lehet. Az elmúlt időszakban több ilyen baleset is történt, a hétvégén pedig, az egyik fővárosi rendezvényen kellett újraéleszteni valakit, villámcsapás után.
Persze a szakemberek nem a hideg és meleg levegő találkozásának, sokkal inkább elektromos kisülésnek definiálják a villámot. Így teszi ezt Rázsi András, az Országos Meteorológiai Intézet Miskolci Regionális Központjának meteorológusa is. Elmondta: 90 százalékban csúcsos helyre, úgynevezett tereptárgyra csap le. Ezért is a figyelmeztetés: ne álljunk fa alá, pózna alá, magas épület mellé. Sőt sík területen se sétáljunk villámláskor, sokkal inkább hason fekve várjuk meg a vihar végét – tanácsolja a szakember.
Leszakad az ég
Amikor villámcsap egy fába, annak 1-2 méteres körzetében is halálos áramütés érheti az embert – mondja a meteorológus. Ez több tízezer voltot jelent, de nem a feszültség okozza a halált, hanem az áramütés – magyarázta. A villámcsapás körzetében ugyanis 1-2 tized amperos áramütés érheti az embert, ez akkora, hogy megállíthatja a szívet – tudtuk meg.
A villámlást általában eső előzi meg, így ruhánk is vizessé válik, jobban vezeti az áramot – tette hozzá Rázsi András. Szerencsésnek mondható az, aki súlyos égési sérülésekkel megússza a villámcsapást – hangsúlyozta.
Vannak területek, ahol gyakoribb a villámlás? A meteorológus szerint zivatar tevékenység bárhol előfordulhat – válaszolta. Elmondta azt is, hogy az emberek a zivatar kifejezést arra használják, ha esik. A szakemberek az elektromos jelenség által kísért esőt hívják annak – magyarázta. – Azaz, amikor leszakad az ég, vagyis dörög és villámlik.
A villám
A villám általában nem csupán egy villámból áll, hanem a kisülési csatornát előkészítő elővillámot követi a fővillám, amely igen intenzív. A villám általában elágazásokat tartalmaz (mellékvillámok), amelyek a villámcsapás körülbelül 5 kilométeres körzetében jelentenek veszélyt.