Miskolc alatt a forró gőz

Jó esetben 2010-ben már hőenergiát szolgáltat az első, miskolci geotermikus erőmű. És – a tervek szerint – nem csak egy lesz. Sőt: nemcsak Miskolcon, hanem az ország számos pontján. A magyar cég szakmai partnere a világ egyik legismertebb, geotermikus energiát kitermelő-hasznosító cége. Amelynek otthona Izland.

Nem strandvíz

Bokorovics Balázs, a PannErgy Nyrt. igazgatótanácsának elnöke szerint jó esély van arra, hogy a miskolci távhőszolgáltatás "több lábra állhasson". Bár nem ezt a kifejezést használta, ez a lényeg. Ezt erősítette meg a szerdai sajtótájékoztató másik két résztvevője: Káli Sándor polgármester és Korózs András, a Miskolci Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója.

A Miskolc Holding (az önkormányzat tulajdonában levő cégeket tömörítő zrt.) együttműködési megállapodást írt alá a PannErgyvel (a korábbi Pannonplasttal). A cél a város alatti geotermikus erőforrások felkutatása, hasznosítása.
Nem azokról a hőforrásokról van szó, amelyeket jelenleg is ismerünk. (Mint például a selyemréti.)

Hő és áram

Két-háromezer méter mélyen levő forró vizet, illetve gőzt keresnek, és az eddigi kutatások azt mutatják, Miskolcon és környékén, de az országban is sokfelé vannak ilyenek. A Miskolcról elszármazott Bokorovics Balázs hivatkozott a Miskolci Egyetem Bobok Elemér vezette tanszékének kutatásaira, számításaira, amelyek ezt erősítik meg.
Káli Sándor és Korózs András is hangsúlyozta, hogy milyen nagy nyereség lenne a hőerőmű(vek) megépítése: jelenleg 100 százalékban a földgázra alapul a miskolci távfűtés, ezen a kiszolgáltatott helyzeten változtatna a geotermikus erőforrások hasznosítása. Remény van rá, hogy nemcsak hőt, hanem áramot is termel(nek) majd az erőmű(vek). És persze arra, hogy a csökken a távhő díja. Az együttműködés értelmében a célra létrehozott cégben 10 százalék az önkormányzati rész.

Telekár

Addig, ameddig a fúrási engedélynek nincs a birtokában a PannonErgy, nem árulják el, mely területekről van szó, nem akarják, hogy az ingatlan ára az egekbe szökjön. Egy erőműhöz egyébként nem kell több egy hektárnál.

A vízbázist nem érinti a kutatás, illetve a kitermelés, olyan a technológia. (Másfajtát nem is engedélyeznének.) Milliárdos nagyságrendű a beruházás, attól függően, hogy mekkora a teljesítménye. Elhangzott: a fejlesztéshez uniós támogatás is nyerhető, minthogy van olyan "fejezet", amely a közösségi fűtés korszerűsítését támogatja.

Japánban és az USA-ban vannak ilyen erőművek, Európában Németországban épülnek meg az elsők. Utána: Magyarországon. Az izlandiak telepítik le, de a hazaiakat magyarok üzemeltetik majd.

SZG

Kapcsolódó cikkek:

• Nézze meg a videót is!
• Az utóbbi években jól befűtöttek nekünk!
• Van-e gáz a távhővel?
• Van, de mégsincs megújuló energia