Olvasói levél: "Magyarországon a vallási közömbösséget büntetik?"

Nem is olyan régen sajnos temetésen voltam, az előző héten pedig abban a szerencsében részesültem, hogy a keresztlányom esküvőjére voltam hivatalos. Mindkétszer beszélgettünk – a többiekkel együtt – a katolikus egyház képviselőivel.

A lelkiatyák az eszmecsere folyamán nem felejtettek el politizálni, és rettenetes csapásnak nevezték az inflációt, a húsok és a tojás árát. Nekem pedig eszembe jutott az Északban közölt két olvasói levél, ami a jobboldal és egyes közgazdászok rémhírterjesztésével foglalkozott – 50 forintos tojás, 50%-kal emelkedő húsárak –, és az a cikk, amelyben szerkesztőségük a baromfit „vette célba”. Nem az árakról akarok írni – bár lehetne azokkal is foglalkozni –, mivel úgy a tojás, mint a hús, szinte nevetségesen olcsó (lásd pl. a CBA és a TESCO reklámújságát, de az én megszokott hentesem sem olyan árakat alkalmaz, amelyek borzasztóak lennének). Főleg ahhoz képest olcsó a hús, amit jósoltak.

De ki mondta a plébánosoknak, káplánoknak, diakónusoknak és más egyházfiaknak, hogy az árakkal foglalkozzanak, amikor nincsenek is tisztában velük? Szégyelltem magamat az ateista, és nem egyháztag adófizetők előtt, olyannyira, hogy az eszmecserében egyik alkalommal sem vettem részt. Ezt azért tettem, mert arra gondoltam, hogy legyen akármilyen színű is a kormány, az állam mindig (még mindig) „premizálja” az egyházakat, miközben a polgárok jogi és morális egyenlőségéről „papol”. De hirtelen rájöttem arra, amit már régen tudnom kellett volna: Magyarországon a vallási közömbösséget, az ateizmust büntetik. Eszembe jutott, hogy az „egyházfejedelmek” mostanában milyen hisztérikus nyilatkozatokat tesznek (ha kell, akkor a templomoknak kiszögelt körlevelek formájában is), és „keresztényellenesnek” titulálják, antiklerikarizmussal vádolják a koalícó pártjait a kormánnyal együtt, ami a legnagyobb valótlanságok közé tartozik 2008-ban (de előtte is). Nem csodálkozom tehát azon, (mert az előbbi tételek bizonyítják), hogy a hívek egyre kevésbé bíznak saját egyházaik morális erejében és befolyásában. Nem a Mindenhatóban és a Bibliában, hanem az egyházakban vagyunk kénytelenek nap mint nap csalódni. Nem tudom, hogy miért élveznek privilégiumot, de azt tudom, hogy nemrégiben jöttem haza Németországból, ahol még az egyházi adót is az állam szedi be.

Kapcsolódó cikkek:

Választható lesz a vallás
Bár eredetileg az új tanügyi törvény szerint a középiskolai osztályok tantervéből kivették a vallásoktatást, a tanügyminisztérium képviselői egy gyűlésen bejelentették: mégis marad.

A református egyház nem lehet tulajdonos az új pénztárakban
Mivel a Magyarországi Református Egyház maga is fenntart egészségügyi intézményeket, közvetlenül nem szerezhet tulajdont az egészségpénztárakban.

"Méltatlan és elkeserítő"
Az Egészségügyi Minisztérium közleményére reagálva tartott rendkívüli sajtótájékoztatót Bölcskei Gusztáv református püspök.

"A begyemben van a tojás”
Ezt még az egyszerű emberek sem hiszik el, még akkor sem, ha közgazdászok, jeles élelmiszertermelő és élelmiszeripari szakemberek, feltűnési viszketegségben szereplő politikusok hangoztatják.

Észrevétlen marad a drágaság?
Minden iszonyat drága. Eljöttem némi hentesáruért, meg zöldségért és közel 2 ezer forintot fizettem. Mire?”  

Postánkból: Multik és a kereskedelem
A fogyasztók elé tárt árakban nem jelenik meg a nagykereskedelmi ár kiesésének ... És azt nem minden áron viszi ki lakókörnyezetéből. Mit kap cserébe?