Több mint munkahelyi hanyagság: a szőkítőpor kimarta a vendég bőrét

Munkahelyen, de akár kedvenc hobbink űzése, sőt segítségnyújtás közben is belefuthatunk foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésbe. Nagyon összetett esetkörről van szó, annak ellenére, hogy a kifejezés hallatán sokaknak valamilyen munkahelyi baleset jut az eszébe.

Hogy pontosan milyen ügyek tartoznak ide, hogyan lehet elkövetővé válni, és milyen következményekkel kell számolni egy ilyen bűncselekményben, arról dr. Nagy Ágnest, a Miskolci Törvényszék tanácselnökét kérdeztük.

Ha a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésről beszélünk, akkor lényegében különböző munkahelyi balesetek kerülnek terítékre?

Nem egészen. Azért nem lehet egyszerűen munkahelyi balesetről beszélni, mert ennek a cselekménynek az elkövetője csak az lehet, aki valamilyen foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Viszont az közömbös, hogy valaki főfoglalkozásként, alkalomszerűen, esetleg kedvtelésből űzött olyan cselekményt, amellyel másokat veszélyeztetett. Tehát az a lényeg, hogy ha az elkövető olyan tevékenységet folytat, amelyet írott vagy íratlan foglalkozási szabályok körvonalaznak.

Ki lehet elkövető egy ilyen esetben?

Számos elkövetője lehet egy ilyen esetnek. A bűncselekményt elkövetheti egy orvos, egy ügyvezető igazgató, egy vadász, de akár egy katona is. Ha valaki nem tartja be a munkavédelmi szabályokat, nincs munkavédelmi oktatás, és emiatt bekövetkezik egy veszélyhelyzet, valamilyen sérülés, súlyosabb esetben haláleset, akkor foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésről lehet beszélni. De ez nem csak munkahelyhez kötötten valósulhat meg. Bárki lehet az elkövetője, akinek valamilyen foglalkozási előírást, írott vagy íratlan szabályt be kell tartania.

Mi a tapasztalat? Ezek az esetek, balesetek pillanatnyi oda nem figyelések, vagy esetleg van mögöttük némi nemtörődömség is?

Ezek a szabályszegések lehetnek szándékosak, de ez nagyon ritka. Többnyire inkább gondatlan magatartásról van szó, ami hanyagságot jelent. Lehet, hogy valaki látja előre a magatartásának a következményeit, de abban bízik, hogy nem lesz baj.

Nézzünk néhány példát!

Kezdjük rögtön egy egészségügyben történt esettel. Ezek mindig nagyon érdeklik az embereket. Azt érdemes tudni, hogy az orvosi tevékenység körében a bírói gyakorlat a műhibáért való felelősséget akkor állapítja meg, ha az orvos nem szabályszerűen végezte a tevékenységet. Fontos az is, hogy az orvosokra íratlan szabályok, úgynevezett protokoll vonatkozik, amely az egészségügyi törvényben nem biztos, hogy szerepel. De térjünk rá a konkrét esetre. Volt egy beteg, aki felső légúti panaszokkal keresett föl egy orvost. A vizsgálat előtt közölte a doktorral, hogy penicillinérzékeny és ez a kartonján is szerepelt. Ennek ellenére az orvos egy olyan készítményt írt föl a páciensnek, amelyet penicillinérzékenyek nem szedhetnek. Miután a sértett beszedte a készítményt, allergiás reakciók léptek fel nála, majd kórházba került. Hozzá kell tenni, hogy a sértett úgy vette be a gyógyszert, hogy nem olvasta el figyelmesen a betegtájékoztatót. Emiatt volt egy pici sértetti közrehatás, de a büntetőjogi felelősség az orvost terheli. Volt, hogy a bíróság egy fodrásznál állapította meg a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést. Egy fekete hajú hölgy akart szőkére váltani, ehhez pedig szakember segítségét kérte. A fodrásznő 12 százalékos hidrogén-peroxid szőkítőport alkalmazott, anélkül, hogy előtte hajanalízist vagy egy allergiapróbát végzett volna. A szer fél óráig volt a vendég hajtövén, majd több mosást, festést és egy vágást követően a sértett haja erősen sérült, a fejbőrön pedig egy 5 centiméteres területen 8 napon belül gyógyuló sérülés keletkezett, ami orvosi ellátást igényelt. Ebben az esetben a vádlott megszegte a fodrászszakma több szabályát.

Van még hasonlóan ékes példa?

Akad példa arra is, mi történik, ha egy munkahelyen nem tartják be a munkavédelmi és biztonsági előírásokat. Egy pálinkafőzdében történt az eset, ahol két alkalmazott az ügyvezető távollétében egy 1900 literes cefretartály kitisztításának állt neki. A dolgozók a bevett gyakorlat szerint jártak el. Egyikük leereszkedett a tartály mélyére egy vödörrel, a társa pedig várta, hogy kihúzhassa. Azonban a tartályban lévő cefre már erjedésnek indult, amely során szén-dioxid szabadul fel, ez a gáz pedig a tartályban lévő munkás halálát okozta. Amikor a társa látta, hogy baj van, már az ügyvezető is a helyszínre ért, aki az alkalmazott után mászott. Ezzel kockáztatta a saját életét, ami enyhítő körülménynek számít. Ugyanakkor a cégen belül nem alkalmazta azt a biztonsági szabványt, amelyet a veszélyes berendezésekbe való beszállásra alkottak, így a bíróság megállapította a büntetőjogi felelősségét. Itt a legnagyobb probléma az volt, hogy az alkalmazottak éveken át nem szabályszerűen, de egy bevett gyakorlat szerint végezték el a feladatot.

Ha többnyire nem lehet szándékosságról beszélni, akkor milyen büntetéseket szabnak ki?

Egy gondatlan veszélyeztetés esetében többnyire nem születnek letöltendő, végrehajtandó szabadságvesztések. Kivételek persze mindig előfordulnak. Utóbbi esetben például a bíróság megállapította a halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést, a vádlottat pedig egy év szabadságvesztésre ítélte, amelynek a végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette.

A sértettek hozzátartozói mennyire megértőek ezekkel a büntetésekkel szemben?

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés a bírói gyakorlatban túl gyakran nem fordul elő. A közlekedési balesetek is gondatlan cselekmények és gyakoribbak. Enyhébb büntetés esetén ezekben sokkal többször fordul elő felháborodás.

Mi a helyzet a sértetti közrehatással? Ez mennyire számít enyhítő körülménynek, illetve mennyire gyakori?

Nem nevezhető túl gyakorinak, de érdemes beszélni róla. Sértetti közrehatásként értékelhető az is, ha valaki a vezetőjétől kap egy jogellenes utasítást és azt végrehajtja. Ilyenkor meg kellene tagadnia a munkavégzést, mivel azzal egy foglalkozási szabályt megszeg. Ugyanakkor, aki nem tagadja meg a végrehajtást – mert félti az állását – megszeg egy foglalkozási szabályt. Ha emiatt mások megsérülnek, akkor megállapítható a büntetőjogi felelőssége és nem sértett lesz, hanem elkövető – annak ellenére, hogy utasításra cselekedett. Sőt amennyiben más is részt vesz a végrehajtásában, szintén a bűncselekmény elkövetőjévé válik. Úgy gondolom, hogy a munkáltatónak óriási a felelőssége abban, hogy a jogszabályokat betartsa és betartassa a munkavállalóival, biztosítsa a megfelelő képzést, körülményeket és eszközöket a biztonságos munkavégzéshez. Ha ez megvan, akkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a munkavállalók betartják a szabályokat.