A jövő egyik növénye lehet a szántóföldi termesztésben a szója

 A szántóföldi növénytermesztés jövőjét a hatékonyság javítása biztosíthatja, a magyar gazdák csak így tarthatják meg a külföldi piacaikat – fejtette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára a közelmúltban tartott 42. AGROmashExpo és AgrárgépShow szakmai tanácskozásán.

Feldman Zsolt az elmúlt évek tapasztalatait értékelve a precíziós gazdálkodásban, az alapanyagok hatékony felhasználásában látja a megoldást. Törekedni kell a hozzáadott érték növelésére is, hiszen a prémiumtermékek piaca biztosabb, a nagy országok tömegtermékeivel sokkal nehezebb versenyezni a világpiacon.

Kifejtette, hogy csökkentheti a hazai mezőgazdaság kiszolgáltatottságát a termelési szerkezet differenciálása, alternatív szántóföldi kultúrák kiépítése is. Kisebb gazdálkodók is kivonhatják a területük egy részét az eddigi művelés alól, hogy gabona és olajos növények helyett szóját, mákot, lucernát, zöldségeket termesszenek, erre a szántóföldi termelés eszközei nagyrészt meg is felelnek.

A szójáról beszélni aktuálisabb, mint valaha

A felvetés kapcsán igyekeztünk utána járni, kinek és miként érdemes az államtitkár által említett szóját termeszteni, kérdéseinkre Üveges Máté, a vetőmag gyártással és forgalmazással foglalkozó Karintia Kft. régióvezetője válaszolt, aki előjáróban kijelentette: a szójáról beszélni aktuálisabb, mint valaha.

– A szója a jövő növénye. 2023-ban 58 ezer hektáron termesztettek Magyarországon szóját. Az uniós 27 tagállam számára 35 millió tonna szójára lenne szüksége, ebből az unión belül 3,0 millió tonnát állítanak elő. Ukrajnában a csúcs termés ellenére sem tudtak 5 millió tonnánál többet előállítani, így az Európát elöntő ukrán gabonával szemben a szójapiacot nem tarolják le, bőven van lehetőség. Így jól eladható és ehhez lehet igazítani a logisztikai előnyt is – hangsúlyozza a régióvezető.

Nincsenek könnyű helyzetben

A 2022-es aszályos évben a novemberi időszakban meg kellett vásárolni a műtrágyát és kellett egy jó évet produkálni tavaly. A 2023-as ideális év volt a szántóföldi növények termése tekintetében, viszont a magas inputanyagárak mellett, alacsony a felvásárlási ára a megtermelt terményeknek, így nincsenek könnyű helyzetben a gazdák, magyarázza.

Ausztriában, Németországban nitrogén felhasználása nélkül termesztik a szóját, mégis sikerrel termesztik. Minőségi, oltott vetőmag és kellő agrotechnika mellett beindul a gümőképződése a szója növénynek, ami helyettesíti a mesterséges nitrogénpótlást. A légköri nitrogént képes megkötni, így előállítja azt magának, és egy részét lényegében ott is hagyja a talajban, így például ideális egy kalászosnak előveteményre.

Vízigényes-e a szója?

– A Dunántúlon egyre többen rendelnek dupla és tripla nullás szója vetőmagot, azaz igen korai és korai érési idejű fajtákat, amit így már szeptemberben be lehet takarítani, és egy gyors talajelőkészítés után már vethető is a búza a földbe. Tavaly sok kukorica maradt kint a földeken, mert az esős ősz miatt nem tudták időben betakarítani. Itt értelemszerűen a talajelőkészítés sem történt meg, tehát nagy lemaradásban vannak. Egyes vélemények szerint olyan 200 ezer hektár kalászos nincs elvetve ma Magyarországon, ami tervezve volt – mondja Üveges Máté.

Azt mondják sokan, hogy a szója vízigényes és érzékeny, mi az igazság? – vetjük közbe.

– Melyik nem az? Minden kultúrnövény az, nem nehezebb szójababot termeszteni, mint mást, ha megvan a megfelelő adottságú terület és tudás hozzá. Függ például a talaj pH-tól, kell a páradúsabb terület, nem lehet a szójababot az ország minden területén termeszteni, de vármegyénkben sok olyan terület van, ahol eredményesen lehe, ellentétben például a Heves, Nógrád, Jászság nagy részével. Készült olyan fotó 2022-ben a vármegyénkben, ahol teljesen felégett, leszáradt kukorica melletti területen vígan zöldellt a szója. Jogosan merül fel a kérdés akkor, hogy melyik volt az érzékenyebb növény? – magyarázza a régióvezető.

Két az utóbbi években neuralgikus témát is felvet. A klímaváltozás kapcsán azt, hogy kutatások szerint az úgynevezett káros hőmérsékleti küszöbérték a kukorica és a napraforgó esetében 35 Celsiusnál jelentkezik, addig a szójabab esetében ez 40 Celsius fok. Ez pedig jelentős különbség a szója javára. Emellett a szója virágszerkezete révén nagyobb védelmet jelent az UV sugárzás ellen. A gázárak, rezsiköltségek kapcsán azt említi a szakember, hogy míg a kukoricát egy ideálisnak mondható tavalyi 16 százalékos betakarításkori víztartalom mellett is szárítani kellett, a szója legtöbb korai fajtáját viszont például jó eséllyel nem.

A biotermesztés is megoldás lehet

– A terület alapú támogatás mellett a szójatermesztőket egy úgynevezett szemesfehérje támogatás is segíti. Ezt lényegében megkapja a szóját termesztő gazda, ha három dolog teljesül, 1 tonnát teremjen hektáronként, minősített vetőmagot kell vásárolni és a gazdálkodási naplót folyamatosan vezetni kell. A szemesfehérje támogatás 2023-as termés után több, mint 93 ezer forint lesz hektáronként, ami a termelési költség negyede, lényegében fedezi a vetőmagszükségletet. Javasoljuk biotermesztésben is némelyik fajtát. Gomba ellen, rovar ellen ritkán kell védekezni, és a már említett okokból kifolyólag alacsonyabb költséggel, nitrogén műtrágyamentesen is termeszthető – mondja Üveges Máté.

A régióvezető hangsúlyozza, nem azt mondja, hogy mindenki álljon át szójatermesztésre, hiszen egyrészt nem is mindenki tudna, másrészt a kalászos és olajos növények kapcsán stratégiailag fontos növényekről beszélünk, ágazatok épülnek rájuk, szükségünk van rá. A szója azonban többeknek lehetőség lehet.

A négy tonnás termés sem ritka

– A gazdák a kiutat keresik, egy jövedelmező, könnyebben értékesíthető növényt szeretnének. Nem találkoztam olyan gazdával, aki ne realizált volt nyereséget tavaly a szóján, miközben egyéb terményekkel a raktárak még tele vannak. Akinek van rá pénze, új raktárt épít, van, aki a tartalékait éli fel és olyan is, aki sajnos felszámolta a gazdaságát. A szója 1,8 -1,9 tonnás hektáronkénti termés felett már profitot termel, ez pedig könnyedén túlszárnyalható a szakmai támogatással és a minőségi, például a Karintia által forgalmazott vetőmagokkal, melyekkel a négy tonnás termés sem ritka – tette hozzá Üveges Máté.