Sereghajtóból hazánk egyik gazdasági motorja lett vármegyénk

2030-ra Borsod-Abaúj-Zemplén olyan vármegye legyen, amelyet gyermekeink, unokáink szívesen választanak lakóhelyül, és ahol a magasan képzett fiatal szakemberek helyben maradnak, vagy visszatérnek – ilyennek szeretné látni a vármegyét Bánné dr. Gál Boglárka, aki 2019-től a vármegye közgyűlésének elnöke. Az elmúlt évekről, jelenről, jövőről kérdeztük.

A háború következményei, például az infláció vagy az energiaválság mennyiben nehezítik meg a vármegyei önkormányzat és a települések mindennapi munkáját?

Először is látni kell a különbséget a területi és a települési önkormányzatok feladatellátásai között. A települési önkormányzatok helyi közszolgáltatási feladatokat is finanszíroznak, sok esetben intézményeket üzemeltetnek, vagy közreműködnek a helyi közösségi közlekedés fenntartásában, vagy épp a közvilágítás költségeit fedezik. Ezzel szemben a területi önkormányzat, mint a vármegyei önkormányzat közfeladatai és önként vállalt feladatai kevésbé energiafüggő tevékenységek. Persze az infláció közvetlen hatással van a mi költségvetésünkre is, valamint annak végrehajtására. Például a vármegyei önkormányzati hivatalnak is van rezsiköltsége, és vannak ránk vonatkozó elvárások is, ami például a helyiségek belső hőmérsékletének szabályozására vonatkozik. Ezek betartásával jelentősen tudtuk csökkenteni a felhasznált gáz mennyiségét. Már korábban is nagy hangsúlyt helyeztünk az energiatakarékosságra, munkavállalóinkat többször edukációs jelleggel tájékoztattuk, mire figyeljenek oda jobban, ha energiát szeretnénk megtakarítani. Ennek a tudatosságnak az eredményeként az áramfelhasználásunk is csökkent.

Megemlíteném még egy oldalát ennek a kérdésnek. Az árak növekedése az önként vállalt feladataink teljesítését lehetővé tevő saját projektjeinknél pluszfeladatokat generál: szó szerint számolnunk kell a háború gazdasági hatásaival. Pontosabban újra kell számolnunk a projektek költségvetését, ha valamilyen eszköz vagy szolgáltatás, amit a projektben terveztünk beszerezni vagy igénybe venni, az többe kerül. Sok esetben át kell tervezni a tevékenységeket, majd ezeket a módosítási kérelmeket kell beadni a projektet irányító hatósághoz.

A Brüsszel és a magyar kormány közötti vita miatt a Brüsszel által visszatartott uniós pénzek mennyiben hátráltatták, hátráltatják a fejlődést?

A vármegye önkormányzatának kiemelt közfeladatai közé tartozik a területfejlesztéshez kapcsolódó igazgatási, pályázat- és támogatáskezelési tevékenységünk. Ezen belül is menedzseltük a 2014–2020-as fejlesztési időszak Terület- és Településfejlesztési Operatív Programját, közismert nevén a TOP-ot, valamint előkészítettük a TOP Plusz programot, amely a 2021–2027 közötti fejlesztési időszakot meghatározó operatív program. A TOP esetében nyilván nem érintette a vármegye településeit és a vármegyei önkormányzatot ez a vita. Az előző, TOP-os fejlesztési időszak nagyrészt lezárult, méghozzá szép eredményekkel, hiszen az elmúlt 10 évben rekordmennyiségű és életminőségünket javító fejlesztésekkel találkozhattak a vármegyében élők. Ennek egy jelentős része a TOP-os 136 milliárd forintos forrásból finanszírozott fejlesztések voltak.

A TOP Plusz-pályázatok Magyarország Kormányának köszönhetően tovább folytatódhatnak. Ehhez látni kell azt, hogy a program tervezési időszakán már túl vagyunk. Brüsszel elfogadta az operatív programokat, csak a végrehajtásukra szánt pénzek egy részének kifizetését kötötte bizonyos kritériumok teljesítéséhez. Magyarország Kormánya a kritériumok teljesítését vállalta, így számíthatunk ezekre a fejlesztési forrásokra.

A területfejlesztési munkában melyek voltak a legfontosabb elemek, milyen támogatásban részesültek a vármegye települései?

A TOP a 2014–2020-as programozási időszak legnagyobb forráskerettel rendelkező területi operatív programja volt, mely Budapesten és Pest vármegyén kívül 18 vármegye fejlesztéseit támogatta. Vármegyénk 93 milliárd forint, Miskolc pedig 35,3 milliárd forint forrással rendelkezett az induláskor. Végül a plusztámogatásoknak köszönhetően összesen 136 milliárd forint fejlesztési forrás került kihelyezésre a vármegye településeihez. Borsod-Abaúj-Zemplénben összesen 1151 darab pályázat érkezett be a TOP-os felhívásokra, és 717 esetben valósultak meg fejlesztések, vagyis ennyi hatályos szerződést kötöttek a települési önkormányzatok. Néhány példát említve: így valósulhatott meg 13 milliárd forintból üzleti infrastruktúra fejlesztése 24 kedvezményezettnél, vagy 15,5 milliárd forintból óvodai és bölcsődei fejlesztések 100 településen. Közel 5 milliárd forint értékben zöldvárosprojekteket támogattunk 16 településen, és 18,5 milliárd forintért fejlesztettük a települési bel- és csapadékvíz-elvezetést 132 települési önkormányzatnál. 3 milliárd forintból az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése valósult meg 57 helyszínen. Fontosnak tartottuk az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítését is, erre 22,3 milliárd forintot fordítottunk, és majd’ 200 épület újult meg így.

Ahhoz, hogy a települések fejlődése és a saját projektjeink is sikeresek és eredményesek legyenek, szükségünk van a jól működő, 100 százalékban a vármegye önkormányzatának tulajdonában lévő fejlesztési ügynökségünkre. A BORA 94 az elmúlt két évben közel 400 pályázatot adott be, melyből 220 nyert, ezzel mintegy 20 milliárd forint támogatáshoz juttatta a térség önkormányzatait, vállalkozásait és civil szervezeteit.

Azt gondolom, itt is érdemes belemenni a részletekbe.

Igen, hiszen az ügynökség 22 munkatársa a vármegye településeinek negyedével dolgozik együtt, elsősorban TOP- és TOP Plusz-­projektekben, évente közel 70 szakmai rendezvényt szerveznek és bonyolítanak le vármegyeszerte, és 6 közös projektünk is volt az elmúlt időszakban. Merthogy szerepet vállalt az ügynökség az identitás erősítése projektben, ahol az ő teljesítményük is megsüvegelendő: 52 vármegyei településen 70 rendezvény, több mint 2400 résztvevővel. Ugyancsak az identitás erősítése projektben, a BORA gondozásában jelent meg a Megyei Identitás című újságunk, amely bemutatta programunk eredményeit. A BORA partnerünk a foglalkoztatási paktumban is, ahol többek között helyi termékekkel foglalkozó vállalkozások, önkormányzatok számára nyújtott segítséget.

Melyek voltak az időszak kiemelt, saját, vagyis önkormányzatuk projektjei?

A vármegyei önkormányzat az előző fejlesztési ciklusban a rendelkezésre álló TOP-os 136 milliárd forintos forrás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordította. Ebbe beletartozott a 10,7 milliárd forint összköltségvetésű miskolci és vármegyei paktum, amely 5 év alatt 8500 fő képzési, munkabér- vagy munkábajárási támogatásához és több mint 6000 munkahely megtartásához járult hozzá. Fontosnak tartottuk a települési önkormányzatok tervezési feladatainak segítését, ezért Projektelőkészítő Alapra pályáztunk, amelyet elnyertünk. Ebben a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan 25 darab komplex tervezési feladat elkészítését vállaltuk. A Vármegyeháza így kész terveket nyújt át a helyi önkormányzatoknak a tulajdonukban lévő épületek, például bölcsődék, óvodák korszerűsítéséhez, ipari parkok fejlesztéséhez vagy belvizes területek csapadékvíz-elvezetéséhez. Ez az önkormányzatok részéről igényként, nálunk pedig új feladatként jelentkezett, amivel új munkahelyeket hoztunk létre. A vármegye önkormányzati hivatalában olyan csapat dolgozik, melyben geodéták, mérnökök, szakági tervezők egyaránt megtalálhatók, akik komplex tervekkel segítik a vármegye településeinek, térségeinek további fejlődését. Büszkék vagyunk hiánypótló, a vármegyei identitást erősítő, közösségépítő tevékenységünkre is, amelyre önkormányzatunk vezetésével és fejlesztési ügynökségünkkel, valamint a Promise Egyesülettel konzorciumban pályáztunk. Eddig már 365 programot valósítottunk meg, közel 11 ezer résztvevővel. Elértük a fiatalokat, a szépkorúakat, a kisgyermekeket, a civileket, a vállalkozókat, a sportolókat, a kerékpárral közlekedőket, a hagyományőrzőket. Minden eléréssel fő célunk az itt élő közösségek, távolabbról nézve a vármegyei identitás erősítése volt. A sok program közül kettőt kiemelnék. A Klímavédelmi Roadshow programsorozatunkban 16 intézményt kerestünk fel azért, hogy az óvodás vagy iskolapadban ülő gyermekek elsajátíthassák a környezet megóvásához szükséges tudatos, alkalmazkodó és innovatív gondolkodásmódot. Az előadás-sorozat iránt akkora volt az érdeklődés, hogy ez évben jön a folytatás! Másik programunk pedig olyan színházi előadásokat tartalmaz, amelyekkel a gyermekekhez és a diákokhoz szólunk, az iskolai tananyaghoz illeszkedő színdarabok bemutatásán keresztül.

Melyek a 2021–2027-es fejlesztési időszak prioritásai, beszélhetünk-e már elért eredményekről?

A TOP Pluszban az előző időszakhoz képest vármegyénk forráskerete nagyobb, több mint 150 milliárd forint, ebből Miskolc városáé kicsivel több 31 milliárd forintnál. Vármegyei szinten a TOP Pluszban 4 prioritás lett meghatározva: az élhetőség, a versenyképesség, a klíma- és környezetvédelem és a gondoskodó vármegye címszó alá bekerült fejlesztési elképzelések. Ez utóbbiba tartozik például a helyi egészségügyi és szociális vagy a köznevelési infrastruktúra fejlesztése, ahogy a paktum ­gazdaságfejlesztő tevékenységeinek, illetve munkaerőpiaci szolgáltatásainak folytatása, míg előbbiekre példa az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése vagy az aktív turizmus és a belterületi utak fejlesztése.

Vármegyénk nagyon jól áll már a TOP Plusz-forrásfelhasználás tekintetében is, a tavaly megjelent felhívásokra ugyanis 522 pályázat érkezett, az irányító hatóság 272 esetben pozitív döntést hozott, és 129-nél már előlegkifizetés is megtörtént. Ez több mint 76 milliárd forint megítélt támogatást jelent az itt élőknek, dolgozóknak, a vármegyében lévő önkormányzatoknak. Nekünk pedig azt, hogy a munka nagy része még előttünk van, hiszen a forráskeret több mint 150 milliárd forint. A TOP Pluszhoz kapcsolódó nagyon jó hír, hogy a Vármegyeháza épületének energetikai korszerűsítésére beadott pályázatunk is kedvező elbírálást kapott, így a következő időszakban tovább tudjuk növelni az energiamegtakarításunkat. Ahogy a vármegye, úgy a fejlesztési ügynökségünk is ért már el sikereket a TOP Pluszban is. 2022-ben benyújtott pályázatokkal 31 vármegyei települést segítettek hozzá több mint 8,6 milliárd forintnyi támogatás elnyeréséhez.

Ez a munka lehet-e a vármegye társadalmi-gazdasági kitörési pontja?

Az biztos, hogy a TOP eredményein alapuló fejlesztéspolitikát folytatunk, amelynek legfontosabb eszköze a TOP Plusz. Továbbra is mindent megteszünk, hogy a kormányzati, hazai fejlesztési források vármegyénkbe érkezzenek, a befektetésösztönzés pedig sikeresen folytatódjon. Vagyis nagyon fontos, hogy minden lehetőséget megragadjunk, ha vármegyénk fejlődéséről van szó. És ezt teszik a vármegye megválasztott képviselői, és ezt teszem én is, folyamatosan megyek, tárgyalok, egyeztetek. Terveinket a magyar kormány támogatásra érdemesnek találta, hiszen a már meglévő eredményeinkre építve megvalósítható és egyértelmű fejlődést mutató jövőképünk van.

Ennek az együttműködésnek köszönhető többek között, hogy az M3-as autópálya egészen Kassáig bővült, hogy ma már 10 feletti az 500 főt foglalkoztató nagyvállalatok száma a vármegyében, ahogy az is, hogy az elmúlt bő tíz évben sereghajtóból Magyarország egyik gazdasági motorja lett Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, amely ma az ország teljes ipari kibocsátásának több mint 8 százalékát adja.

Milyen terveik vannak ez évre és hosszabb távon?

A vármegye gazdasági fejlődését az ipar és az idegenforgalom területére kell koncentrálni, ezeket a területeket szükséges erősíteni infrastrukturális beruházásokkal, logisztikai fejlesztésekkel, amelyeknél a gazdasági szereplők és az önkormányzatok együttműködése is nagyon fontos. Ugyancsak a TOP Pluszból folytatjuk a foglalkoztatás- és gazdaságfejlesztést, erről szól az új paktum, a maga 6,5 milliárd forintos támogatásával. Fejleszteni kell továbbá a lakossági szolgáltatásokat, az épített környezetet, hogy akik itt élnek, otthon érezzék magukat. Önkormányzatunk kidolgozta a vármegye fejlesztési tervét, a TOP Plusz alapját, ami erről szól. Ehhez több mint 2000 projektötletet rögzítettünk, amely kijelölte a fejlesztés irányait, ezek képezik a TOP Plusz fő prioritásait. Továbbra is szoros kapcsolatban maradunk a kormánnyal, mert fő célunk, hogy 2030-ra Borsod-Abaúj-Zemplén olyan vármegye legyen, amelyet gyermekeink, unokáink szívesen választanak lakóhelyül, és ahol a magasan képzett fiatal szakemberek helyben maradnak, vagy visszatérnek. Ezt pedig együtt tudjuk elérni, a magyar kormány az itt élőkkel, az őket képviselőkkel, a vármegyéért dolgozó polgármesterekkel és vezetőkkel együtt.