Ebben jobban vagyunk, mint a legtöbb európai

Egy átlagos uniós állampolgár 70 kilogramm élelmiszert dob ki évente. A magyar háztartásokra jellemző 66 kiló éves fejenkénti élelmiszerhulladék mennyiséggel hazánk az átlaghoz képest a kevésbé pazarló országok közé tartozik.

A termőföldtől a fogyasztók asztaláig egy év alatt csaknem 57 millió tonna, egy főre vetítve 127 kilogramm élelmiszer végzi hulladékként. Ennek 55 százaléka háztartásokhoz köthető.

A cél az, hogy 2030-ig a felére csökkenjen a háztartásokban és a kereskedelemben keletkező élelmiszerhulladék mennyisége. Az Eurostat legutóbbi, 2012-es adatokon alapuló jelentésével összevetve minden szempontból csökkenés tapasztalható, akkor ugyanis 173 kilogrammra becsülték az egy főre eső élelmiszerhulladék mennyiségét. A háztartások esetében szintén a csökkenés irányába mozdultak el a számok, a korábbi 92 kilogramm/fő/év mennyiség most 70 kilóra tehető. Abban azonban nincs változás, hogy továbbra is a háztartások „termelik” a legtöbb élelmiszerhulladékot.

Háromszor mérték fel

A Magyarországra vonatkozó háztartási adatok forrása a Nébih Maradék nélkül programja, amely 2016 óta követi nyomon a lakosság élelmiszerpazarlását. A hivatal munkatársai eddig 3 alkalommal mérték fel a hazai élelmiszerhulladék-helyzetet. Az első, 2016-os adatok még 68 kilogramm/fő/év élelmiszerhulladék „termelést”, ebből 33,1 kilogramm tényleges pazarlást mutattak. Utóbbi, azaz a pazarlás mértéke a 2021-es eredmények szerint 25,2 kilogramm/fő/év-re mérséklődött. 2016 és 2021 között tehát 24 százalékkal csökkent az élelmiszerpazarlás a hazai háztartásokban. A legfrissebb felmérés – minden eddiginél több, mintegy félezer résztvevővel – jelenleg is folyik, adataival a jövő év elején ismerkedhetnek meg az érdeklődők.