Fölfelé kúsznak az átlagkeresetek

Folyamatos növekedés figyelhető meg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresetében. A KSH-nál elérhető adatok szerint 2017 januárja óta a bruttó bérek 57,9 százalékkal emelkedtek, ám az ennél többet mondó reálkeresetek is 35,8 százalékkal lettek magasabbak 2021 májusára. Ami a fizetések értékét illeti: az alkalmazásban állók 5,3 százalékkal több pénzt vittek haza, miközben a fogyasztói árak 3,9 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest.

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431 ezer 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó 287 ezer forint volt, ami 8,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A közfoglalkoztatottak bére nélkül számolt havi bruttó ennél is magasabb: 442 ezer 500 forint, ami 295 ezer 800 forint nettót jelent – derül ki a KSH legfrissebb gyorsjelentéséből.

A legjobban keresők a pénzügyi és a biztosítási szférában dolgoznak átlag 755 ezer 900 forintos fizetésért, míg a legkevésbé a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén alkalmazottakat fizetik meg, ahol a bruttó átlagbér 255 ezer 100 forintra jött ki.

Az ágazatokra vetített átlag a vállalkozásoknál 440 ezer 800, a költségvetésben 399 ezer 200, a nonprofit szektorban 373 ezer 900 forintot ért el, ami 8,4, 12,2, illetve 9,4 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. A közszférában dolgozóknak a nemzetgazdasági átlagot meghaladó keresetnövekedését az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelésekkel, köztük az orvosok, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelésével magyarázza a KSH.

A sereghajtók előtt

A reálkeresetek alakulása Borsod-Abaúj-Zemplénben is javul: a Covid-járvány előtti év, vagyis 2019 januárjában a nettó fizetés 181 ezer 447 forint volt, ezzel szemben 2021 májusában már átlag 217 ezer 284 forintot vihettek haza a teljes munkaidőben alkalmazásban állók (bruttóban ez 327 ezer forintot jelent).

Az idei év első öt hónapjában a bruttó és nettó bér – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 10 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját, a növekedés üteme ezzel meghaladta az országos átlagot. Az egy év alatt a nettó fizetésben tapasztalható 35 ezer forintos növekedéssel a megye – Nógrádot, Békést és Szabolcs-Szatmárt megelőzve – így is csak hátulról a negyedik helyen áll a sorban. A megyében alkalmazottak 22 százalékkal kerestek kevesebbet az országos átlagnál, ami jelenleg közel 70 ezer forint különbözetet jelent.

– A keresetek emelkedését kettős hatás mozgatja: egyrészt a gazdaság jó állapota, másrészt a munkaerőpiacon is érvényesülő kereslet és kínálat törvénye – emlékeztet Bihall Tamás, a Bokik elnöke. – Nagyon hamar visszatértünk azokhoz a 2018–2019-es állapotokhoz, amikor munkaerőhiány volt Borsod-Abaúj-Zemplénben is. Az ágazatok többségében, de különösen az építő- és vendéglátóiparban mutatott fokozódó munkaerőhiányt a kamara felmérése.

Az országos bérátlagot a főváros és a Nyugat-Dunántúl, Fejér és Győr-Sopron megye húzza fölfelé, ahogy a sereghajtók táborában Borsod-Abaúj-Zemplént az ipar, Szabolcshoz vagy Békés megyéhez képest. Az országos átlagbérekben tapasztalható jelentős különbségek hatását azonban részben csökkenti, hogy a megélhetés, a lakásfenntartás a megyénkben is nagyságrendekkel olcsóbb, mint Budapesten.

Bihall Tamás várakozásai szerint az ország gazdasági teljesítményének növekedése 6 százalékos pályára tud beállni az év végére, amiből Borsod-Abaúj-Zemplén is kiveszi a részét, ágazatonként nyilvánvalóan eltérő módon. Ha folytatódik a növekedés, emelkednek a beruházási teljesítmények, növekednek a digitalizációs átállási folyamatokra szánt fejlesztések, mindez tovább erősíti a gazdaságot, a jobb teljesítménynek pedig a bérekben is meg kell mutatkoznia.

– A kereseti szinteket folyamatosan emelni kell, és ez az elmúlt évek statisztikájában nyomon követhető: éves szinten 7-8-9, idén 10 százalékos növekmény tapasztalható – értékeli a tendenciákat az elnök. Hozzátéve: az emelkedésnek ez az üteme leginkább a húzóágazatoknak – vegyipar, gépipar, elektronikai ipar – köszönhető, amelyek átlagon felül is hajlandóak megfizetni a munkavállalóikat.

A kamara elnöke utal arra, hogy a hazai gazdaság teljesítőképességét nézve a megye munkaadóinak is fel kell készülniük a 200 ezer forintos minimálbér bevezetésére, azoknak is, akik ettől egyelőre elzárkóznak. Mint mondja: ha nem tudják vagy akarják a számukra meghatározó munkavállalókat megfizetni, akkor a teljesítményük folyamatosan romlani fog, aminek következménye a piacról való fokozatos kiszorulásuk lesz.