Javaslatok a krízishelyzet kezelésére

A koronavírus-járvány második hulláma az elsőnél is nagyobb kihívás elé állítja azokat a vállalkozásokat, amelyek mozgásterét tovább szűkítették a kormányzat egészségvédelmi intézkedései.

Az egészségügyi és nemzetgazdasági hatások egy­idejű kezelésére első körben meghozott rendelkezések az üzletbezárásokra kötelezett ágazatokat, a turizmust és a vendéglátást igyekeznek adókedvezménnyel, illetve a szálláshelyfoglalások kieséséből származó költségek megtérítésével segíteni. A november 10-én megjelent Magyar Közlönyben olvasható rendelet az említettek mellett 16 további vállalkozói kört is nevesít, amelyek munkahelymegtartó képességét – átmenetileg egy hónap időtartamra – a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás megfizetésének felfüggesztésével, továbbá a kisvállalati adóalap csökkentésével támogatnak.

Helyzetértékelés

A veszélyhelyzeti gazdaságvédelmi csomag kibővítésére már a hivatalos megjelenése előtt javaslatot tett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A testület elnöke, Parragh László a kormányfővel történt múlt heti találkozón a vállalkozások által fizetendő iparűzési adó felfüggesztését, valamint a társasági adó 5 százalékra mérséklését indítványozta a jövő évre.

– Most, a pandémia időszakában a vállalkozások számára a fenntartható működés lehetőségének a megteremtése a legfontosabb teendő – szögezi le Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke. A járványügyi korlátozások miatt kritikus helyzetbe került turisztikai és vendéglátóipari ágazat mellett azóta számos szakma jelezte érintettségét. Kimaradtak többek között az utazási irodák, az idegenvezetők és a taxisok, akiknek a helyzete hasonlóan kilátástalan a járvány előttünk álló időszakában, ezért célszerű finomítani a segítségre szoruló szolgáltatók körét.

A megyei kamarák, köztük a BOKIK is megbízást kapott arra, hogy gazdasági ágazatonként mérjék fel a térségükben működő kis- és középvállalkozások állapotát, és az alapján fogalmazzák meg javaslataikat a járvány okozta válsághelyzet lehetséges megoldására. Bár az ajánlásnak a jövő hétre kell elkészülnie, az már most borítékolható, hogy az adónemek felülvizsgálatának kérdése hangsúlyosan szerepel majd ezek között.

Sok tízmilliárdos kérdés

Az országos kamarai elnök által már felvetett, az iparűzési adót érintő állásponttal kapcsolatban Bihall Tamás úgy fogalmazott: senkinek nem érdeke, hogy lehetetlen helyzetbe hozza az önkormányzatokat. Viszont foglalkozni kell azzal a kérdéssel, hogy a helyhatóságok mire fordítják, és miként hasznosul a vállalkozóktól beérkező, összességében több tízmilliárd forintos nagyságrendű forrás.

A megye gazdasági helyzetét – az idegenforgalom és vendéglátás kivételével – egyébként nem látja aggasztónak a kamara elnöke a járvány második hullámának kezdetén. Mint mondja: a nagyvállalati szektor rendben működik, bár a dolgozók megbetegedései miatt átmeneti létszámgondok bárhol előfordulhatnak. A járműipar megbicsaklását vizionáló jóslatok egyelőre nem váltak be, bár a világpiaci tendenciák és a szerkezetváltás hatásai a jövő évben lesznek érezhetők. Az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem teljesítménye várhatóan eléri az elmúlt évit, és a megrázkódtatásokat az ágazatban működő vállalkozások jó része túléli. Bár a pandémia következményei csak 2021 tavaszán lesznek igazán láthatók, az már most biztos, hogy a jövő év a kármentéssel telik majd.

Szűk tartalékkeret

A legveszélyeztetettebb helyzetben jelenleg a mikro- és kisvállalkozások vannak, amelyek a tavaszi pandémia időszakában felélt tartalékaikat nehezen tudták pótolni a belföldi fogyasztás általános visszaesése miatt. Munkahelymegtartó képességük javítását, illetve túlélésüket az év hátralévő részében a gazdaságvédelmi intézkedések között már bevált munkahelyvédelmi támogatások ismételt bevezetésében, valamint adócsökkentésben látná biztosítva a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke, Ádám Imre. Ehhez kapcsolódva felvetette, hogy a kormányzatnak meg kellene fontolnia a katát, a kisvállalkozások tételes adóját érintő, január 1-jétől életbe lépő szigorítások elhalasztását és újragondolását.

A munkahelyek védelmével kapcsolatos átmeneti intézkedések ellenére a VOSZ jelentős elbocsátásokra számít a kisvállalkozói környezetben. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy krízishelyzetben a vállalkozások átmeneti forráshoz juthatnak a Széchenyi-kártya-programban. Az állami kamattámogatásnak köszönhetően akár ingyen hozzáférhető folyószámlahitel a pandémia okozta válságot ugyan nem oldja meg, de alkalmat kínál a likviditási helyzet rendezésére. Ezzel lehetőség nyílhat a vállalkozás megmentésére, hogy folytatható legyen a tevékenység jövőre is, amikor a gazdaság a remények szerint helyreáll.